Szombat délelőtt fáradtan és nyúzottan ébredtem, és a nap nagy részét a regenerálódás hosszú folyamatának elmélyülésével töltöttem. Kora délután aztán ismét a koncerteké volt a főszerep.
A magyar "DYAS" lépett színre és az igen koraira tett koncert nagyon jó indítólökést adott a későbbi zenekarok megtekintéséhez.
Az 1997-ben alakult formáció Kormos Ferenc vezetésével a mai napig aktívan muzsikál. Eddig két demójuk jelent meg. Szerzeményeik természeti indíttatásúak, és az évek során már többféle művészeti ággal próbálkoztak a megjelenítés terén.
Sajnos a hamari kezdésnek megvolt az ára, mert nagyon kevés érdeklődő vett részt a koncerten, amely a maga nemében ismét egyedülálló és igényes formát kapott.
Közben telt-múlt az idő, és lassan beköszöntött hideg kabátjával az este. Ekkor érkezett el a "NULLADIK VÁLTOZAT" műsora.
A csapat 1989-ben alakult, és a kemény húsz év alatt 7 stúdióalbum, 3 válogatáslemez került ki a kezük alól. Számtalan koncerten vannak már túl, és jó néhány fesztiválon is részt vettek már. A formációt még mindig Fenes Tibor tartja életben, ami fantasztikus dolog így húsz év után. Zenéjük a tipikus dark-wave elemeit hordozza magán. Első albumuk még 1992-ben került boltokba.
Ami nagyon jó a mostani felállásban, az a dobos Schneider Beáta fantasztikus játéka, amely igazán vérpezsdítővé, és egyben újabbá is varázsolja a régi nóták világát. Igen pompás produkciót láthattunk az együttestől, jó volt újra hallani a számokat, bár az én kedvencem az "Új Dal" sajnos nem hangzott el az este folyamán, így is nagyon kellemes kis bulit láthattunk. Azonban még szinte véget sem ért a Nulladik’ koncertje, máris rohanni kellett a kis pulpitushoz, ahol a "CANTARA" első dallamait lehetett hallani.
A formáció 2003-ban alakult, azonban 2006-ban feloszlott. Az újrakezdés óta új lendülettel kezdtek a munkába. Dalaikban megtalálhatóak misztikus elemek, és jól használják a folk stílusjegyeit is. Az együttes karnagya Molnár Lujó, aki már sokaknak ismerős lehet például a V.H.K. nevű nagyszerű alakulatból, aki összefogja és a többiekkel együtt építi teljessé a Cantara mondanivalóját. Ami új színt hozott ma csapat életébe az Nagy Vera hangja, aki tisztán és szépen adja elő a szerzeményeket. A színpad előtt fáklyasor fogadott bennünket és a "Remissionis" kezdő hangjai után elkezdődött a repülés. Nagyon szívesen hallgattam a "My Gods" vagy a "Herr Mannaling" című számokat utóbbi azért kedves nekem mert az egyik kedvencem az "In Extremo" is sikerre vitte már korábban. Nagyon kellemes összhatást nyújtott az egész hangverseny, érdemes volt megtekinteni.
Az igazi beindulás még csak ezután következett, hiszen éjfél tájban kezdett a "LAND OF CHARON".
A banda 1991-ben alakult, eddig egy demó és három stúdióalbumuk látott napvilágot. Zenéjüket jellemezve transzcendens kapcsolat az evilági és a misztikus túlvilággal. A koncepciójuk, amit képviselnek igen hasonló ahhoz, amit az én kedvenc zenekarom a "Fields Of TheNephilim" is képvisel az ő világában. Sajnos a csapat 2004-ben feloszlott ugyan, de mára újult erővel kezdtek a zenélésbe. Veres János /Janeth/ a társulat mozgatórugója új nóták írásába kezdett, és friss hangzásvilágot teremtett a többiekkel együtt. A koncert a szokásos forgatókönyv szerint zajlott,és pompásan kezdett kibontakozni a muzsika az éjszaka leple alatt. Sajnos elég rövid ideig játszottak, ebben a technika lehetett a főkolompos. Igaz láttam már sokkal jobb és erősebb koncertet tőlük, de most ennyire futotta, ez viszont nem a "Charon" hibája volt, hozzáteszem! Már igencsak az éjszakába kezdtünk ballagni, amikor is az "AUTUMN TWILIGHT" következett a kissé megfáradt közönség örömére.
A banda 2000-ben alakult. Első albumuk 2004-ben jelent meg. A korábban még zúzósabb, doomosabb jellegű zenét mára már felváltotta az igazi letisztult goth irányzatba csapó muzikalitás. A precíz gitárdallamok mellett meghatározó a szövegvilág is, amely Kiss Péter "Padre" munkáját dicséri. A legutolsó kiadványuk már igencsak egészben tálalja, ami régóta hiányzik az underground kopottas palettájáról, egy olyan igazi zenét, ami tényleg figyelemre méltó teljesítmény.
A fellépés igen jó hangulatban telt, erőteljesen szólaltak meg a hangszerek. Bár sajnos pár őrült rajongó a liveshow végén néhány női alsónemű bedobálásával igyekezett emlékezetesebbé tenni az éjszakai buli végét, véleményem szerint nem kerekedett egy fergeteges party a deszkákon, mert azért be kell valljam láttam már sokkal jobb és hangulatosabb megmozdulást is a srácoktól, de lehet ezek már a fáradtság jelei voltak, amik kezdtek elhatalmasodni rajtam.
Ezután még egy kis beszélgetés következett a söntéspult előtti asztaloknál, aztán lassan pihenőre fogtam a dolgot.
Reggel igen nyúzottan ébredtem, és nagy nehezen megtalálva az ismerősöket hazafelé vettük az irányt.
Nos mindent egybevéve egy hangulatos kis fesztivált tudhattam magam mögött, kevéske szépséghibával, de tudom, hogy ha még lesz ezen a lenyűgöző helyen ilyen megmoccanás, az már mindig csak jobb lehet mint az előző évi volt. Én nagyon bízom a szervezők fáradhatatlan munkájában!
Gabor fotói
Oldalak
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
