"Ne a lélekzetvételt. A zihálást.
Ne a nászasztalt. A lehulló
maradékot, hideget, árnyakat.
Ne a mozdulatot. A kapkodást.
A kampó csöndjét, azt jegyezd.

Arra figyelj, amire városod,
az örök város máig is figyel:
tornyaival, tetőivel,
élő és halott polgáraival.

Akkor talán még a napjaidban
hírül adhatod azt, miről
hírt adnod itt egyedül érdemes.

Írnok,
akkor talán nem jártál itt hiába."

(Pilinszky: Intelem)

Kiskunhalason élek és az időm java részét itt is töltöm. A festészetet kikapcsolódásként űzöm, amit autodidakta módon sajátítottam el. (de "Jó pap is holtig tanul." - tartja a mondás, és úgy gondolom ez mindenkire igaz.) Pár hónapig jártam a kiskunfélegyházi gimnázium rajz körére és az ott felszedett rajz tudás adta meg az alapját, hogy később a festészettel próbálkoztam. Nagy hatással vannak rám egyes írók, költők, zenészek és képzőművészek, akiknek hatása nagy valószínűséggel érezhető is egy-két képemen. Mint a legtöbb ember, akit valamilyen szinten "megérintett" a művészet (legyen az: zene, költészet, vagy bármi más) én is legtöbbet a velem megtörtént eseményekből merítek. Az innen kiragadott hangulatot próbálom átültetni a képeimbe. Több-kevesebb sikerrel.