Memento Mori - Beszéljenek a holtak!

Interjú Paul Koudonoris-sal, a „Memento Mori” kultusz egyik híres kutatójával, a „Halál birodalma” könyv kiadása kapcsán. Megjelent a „Skin Deep” magazin, 2012-es június/augusztusi számában. A fordítást készítette: Balla Gergely; 2013.12.29

Mi pontosan a Memento Mori?

A „Memento Mori” egy a „Halál Emlékezete” kultuszai közül. A halál elkerülhetetlenségére, valamint az élet megbecsülésére emlékezteti az embert. Amióta azért tudjuk, a legtöbb vallási közösség abból indul ki, hogy az élethez való viszonyulás, az egyén halálában is visszatükröződik. A „Memento Mori” itt játszik komoly szerepet. A katolicizmusban rengeteg ilyen „emlékeztető” akad. A könyvemben felfedezhető tömérdek katolikus elem mellett, azonban az ortodox is szerepet kap.

Tudunk ma Európában egy „Memento Moris” trendről beszélni?

Elsőnek is tisztázni kell egy dolgot. A „Memento-kultusz” mindig is előtört és eltűnt az idők folyamán. Kevesebbszer a korai kereszténység idején. A középkorban volt népszerű, például a Fekete Halál idején.  A végét különböző tényezők jelentették. De ha egy ravatalozóba, vagy hullaházba mentél, a kultusz populárisnak mutatkozott abban az értelemben, hogy a halottak teste közé volt téve (lásd. nyitott koporsós temetkezések – ford. megjegyzése). Az ember mintegy ablakból tekinthetett rá. A sötét középkor végének ellenére, a „Memento Mori” motívumok gyorsan elterjedtek. Ezek a tényezők, azonban nem számítottak bele a barokk extrém csontházaiba. Ezek részint morbid vallásosságból fakadtak, az ellenreformáció idején.

Mi volt a legmaradandóbb élmény a kutatás során?

Nehéz eldönteni, de a leghátborzongatóbbnak Palermo katakombái bizonyultak világszerte. Ha valaki egy igazán fantasztikus, bizarr, csodálatos és morbid tapasztalatot szeretne, akkor az, Palermo katakombái lesznek.

Hogyan gondolunk rá manapság?

Előszóban annyit, hogy a könyvem kulcsgondolata: a Halállal való dialógus. Úgy értem, hogy ez egy más tudatállapotba való jutást jelent. Ma a Világ nyugati felén, a Halál elkerülhetetlen. Az elképzelés, hogy Halál köztünk van, láthatóan megmaradt. De ez emellett valamilyen tabutörést is jelent, spirituális érintkezésben a témával. A Halállal kapcsolatos legnagyobb helyszínek, a legspirituálisabb, és a maguk idejében a legmegbecsültebb terek voltak. Például Róma csodás helye, a Santa Maria della Concezione a pápák és családjaik által lett kifizetve. Amikor ilyen emberek finanszírozzák, az minden időben a megbecsültséget jelent. Eme helyszín elfelejtése jelzi a modern idők hibáját. Emiatt érezzük ma ezt a kultuszt nyugtalanítónak és illetlenek.    

Mit jelenthettek a halotti koponyák?

Egy csomó értelmezése létezik régióként. Egyesek úgy gondolták, hogy ezen keresztül az elhunyttal is tudnak kommunikálni, másrészt ezáltal így azok szívességet tehetnek az élőknek. De létezett más irányzat is. Görög szerzetesek úgy vélték, hogy ismerheti az egyes emberek sorsát, és így elmondhatja azt, vagy az illető akár kapcsolatba kerülhet a Mennyországgal.     

Mit tudunk mondani az egyes korok befestési szokásairól?

A görög szerzetesek kezdték meg a koponyafestést. Ez elsőként a megjelölést és a rendszerezést szolgálta. Később az Alpokban a halott nevét írták a homlokra. Hallstadt-ban manapság közel hatszáz festett koponyát őriznek különböző városokból, mondhatni tetemes mennyiségben. Ez a művészet egyben megakadályozta a csontváz anonimitását. Valójában a csontkultuszok szinte mind azonosak, hiearchia nélkül. Némely utód negligálta ezt a névtelenséget, és a befestés mellett döntött. Így vált a családi vallásosság, fétissé.    

El tudnád magyarázni nekünk a koponya és keresztbe tett csontok jelentését?

Disney-nek „hála” ma a kalózokra gondolunk. A valóságban azonban egyrészt a Memento Momira, másrészt a Megváltásra és a Feltámadásra emlékeztet minket. Ezek a csontok visszatérhetnének! A lábszárcsontokon lévő koponya egy nagyon régi szimbólum. Ez Ádám koponyájára vonatkozott, és hogy Jézust azon a helyen feszítették keresztre, ahol Ádám meghalt. (Ádámot állítólag a Golgota tövében temették el – a ford. megjegyzése). Vétkezett mint első ember, és magával hozta a halált, míg végül Isten megváltott minket.      

Mivel lehet magyarázni az egykor szent szimbólum populárissá válását?

Egy rakás történelmi példa van arra, hogy ami egykoron szent volt, az később giccsessé és tömegáruvá vált.  Ez történt a romantika időszakában a csontokkal is. Akkoriban volt egy hátborzongató és sötét oldala. Jó tudni ezt Henri Fuseli, vagy Goya munkái alapján. Az ember ezt megtalálhatja az irodalomban is, mint a Frankeinstein-ben, vagy a gótikus művekben. Mint mond már ez például Voltaire számára? Neki ezek az ereklyék, nem voltak mások, mint szemét. Sok elveszítette a romantika időszakában az eredeti jelentését. Mindez a demisztifikálódáshoz, valamint vallási tartalom elvesztéséhez vezetett. De mindez, ahogy már mondtam az egyik, sötét oldala a romantikának. Egy kreatív aggyal megáldott csoport, a hátborzongató témákat tartósan is befolyásolta. Egyszerűbb módon tálalták a témát, ami hasonlít a mai populáris kultúrára. Ez egy történelmi fordulópont számomra, mikor is például a szent csontok a középpontba kerültek. Később a tizenkilencedik, huszadik században a csontok kommerciális motívumnak számítottak. A giccs degradálja a motívumot annak minden vallási jellege nélkül.         

Mivel lehet magyarázni a koponyák iránti, manapság is meglévő csodálatot?

Nos, úgy gondolom, hogy manapság a koponyák iránt érzett rajongás jobban előjött, mint régebben. Pontosan emiatt az elkülönülés miatt, ahogyan a régmúlt és a ma embere kezeli a halál témáját.  Lehet a koponya így ezen keresztül jelent érdemlegesen misztikust számunkra, mint ahogy a 17. századi ember számára a véget. Az ember ma előbb a ténylegest látja benne. Azt nem tudom megmondani, hogy akkoriban a koponyák látványa az emberek számára jelentet-e valamilyen elbűvölőt. Számukra természetesen a halál emlékezetéhez való hozzászoktatást jelentette. De számunkra ténylegesen valamilyen különlegességgel bír. Mint ahogy egyszer említettem, ez ellenben valószínűleg a mostani hozzáállás a halálhoz.             

Mialatt a tanulmányaidat végezted a Halál témájával kapcsolatban, volt ami különösen foglalkoztatott téged? 

Egyedi tapasztalataim voltak, amivel az okkult témáját körül lehet írni. Az ember ezeket a dolgokat számos irányból megközelítheti. Pszichológiailag, tudományosan vagy metafizikusan. A magyarázat mindig is valamilyen személyest takar. Nincs egyedüli, igaz válasz. Példának okáért egy egyedülálló és bizarr esemény tanúja voltam Bolíviában. Kutatáson voltam La Paz-ban, a „Fiesta de las Natitas-sal” kapcsolatban, amiről a könyvem is részletesen beszámol. Az egyik kiállított koponyát fotóztam, ami vallási jellegéről volt ismert, és senki nem tette így ezt előttem. Pontosabban az ilyen jellegű felvételek elmaradtak. Később mikor én is neki álltam, ezek a tűz áldozatává váltak, előhívás közben. És további furcsa dolgok is történtek, így jött az a konklúzió, hogy az egyik lélek hazáig követett.


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2014. 01. 03. - 08:09 | © szerzőség: Hajnalfigyelő