Nógrádi vár

A nógrádi vár építésének idejéről nem maradt fenn adat, de egyike legrégebbi kővárainknak.
Anonymus szerint a honfoglaló magyarok is találtak itt erősséget, mindenesetre az ő korában, azaz a XII.-XIII. század fordulóján már állt Nógrád vára.
Oklevelek az 1100-as évek elejétől említik.
A kezdetektől királyi várat IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek az 1270-80-as évek táján.
A XV. századig nem igazán említik.
A Luxemburgi Zsigmond halála utáni időkben jelentősen megerősítették, főleg a Felvidéken garázdálkodó husziták támadásaitól tartva.

A mohácsi csata után Szapolyai János birtoka, akitől 1527-ben Ferdinánd hadai foglalták el.
Buda elfoglalása után három évvel, 1544-ben a budai pasa és az esztergomi bég serege elől az őrség harc nélkül gyáván elmenekült. Ötven évvel később, a tizenöt éves háború idején Pálffy Miklós foglalta vissza legendás téli hadjáratában (a nógrádi béget a vár feladásán felbőszült budai pasa kivégeztette.) A rövid, de heves ostromban Pálffy tüzérsége erősen megrongálta falai egy részét, a sérüléseket csak úgy-ahogy javították ki. Ennek ellenére a vár őrsége 1598-ban visszavert egy török támadást.
Bocskai és Bethlen hadai egyaránt ostrom nélkül foglalták el, de a háborúskodásokat lezáró békék mindig visszajuttatták császári kézre.
A törökök a XVII. század folyamán többször megpróbálkoztak elfoglalásával, sikertelenül. 1663 őszén viszont 27 napi ostrom után az őrség átadta a várat az erdélyi fejedelemmel szövetkezett törököknek.
1685-ben villám csapott a puskaporos toronyba, a detonáció és az annak nyomán keletkező tűz óriási pusztítást végzett a falakban. A gyakorlatilag védhetetlenné vált erősség még épen maradt részeit a törökök felgyújtották, majd kivonultak belőle.
A Rákóczi-szabadságharc idején ismét szerephez jutott. A kurucok megkezdték kiépítését, de a vár megerősítése ellenére alkalmatlan lett volna komolyabb ostrom ellen, ezért 1709 októberében a császári csapatok közeledtének hírére a kurucok szétrombolták.