Philippe Quesne szereti az embert mikroszkópon keresztül megfigyelni: hogyan mozog, fejlődik, miként reagál. Rovartan, ő így hívja. Laboratóriumában bizonytalan határokat teremt, keverednek a nyelvek és a zenék, a magány és a csoportdinamika. Ezúttal 8 és 12 év közötti gyerekek vannak a színpadon: táncolnak, szól a zene, épül a vár, sül a palacsinta, pezseg a víz a felfújható medencében.
Egyszer csak katasztrófa éri őket, rettenetes szörnyek támadnak rájuk. De semmi baj, mert a gyerekek valójában szuperhősök. Remek ötlet a szürreális képzeletű Philippe Quesne-t gyerekekkel összeereszteni. Szabadságot ad nekik, hagyja őket játszani, majd az egészet kidíszíti a maga jellegzetes vizuális világával.
Philippe Quesne, mint máskor is, az átlagos élet általános szokásait kis ünnepekké teszi a színpadon. Gúnyos és vicces képeket alkot társadalmunk hiányosságairól. A cselekmény egyszerű, a mindennapi tárgyak azonban kiesnek a komfortzónájukból.
A TRAFÓ előadása, Philippe Quesne és a Campo előadása
