Eredmények értékelése

A Fiumei úti sírkert 14-es parcellájában talált növények értékelése:
A növények megoszlása:
- Fenyőfélék: 10 %
- Lomblevelű örökzöldek: 8 %
- Lombhullató cserjék: 6 %
- Egy- és kétnyáriak: 26 %
- Évelők: 42 %
- Üvegházi dísznövények: 8 %
A temető növénykiültetése már nem tükrözi a régi falusi temetők hangulatát, növényanyagát. A legjellemzőbbek a lágyszárú növények (a kiültetett növények 73 % a lágyszárú, és csak 27 % fás szárú), de már nem a kertekből kerülnek a temetőkbe. A szimbolikus növényeket még jelen vannak, de jelentésük kezd feledésbe merülni, inkább csak „megszokásból” kerülnek a temetőkbe. A gyógynövények teljesen eltűntek a sírokról, azonban szokatlan módon megjelentek az üvegházi növények a kiültetésekben.
A sírokra ültetett növények már nem utalnak az elhunyt személyére, például már nem kedvenc virágait ültetik sírjára. A régi falusi temetők növényei is „meséltek” az elhunytról (mint a kopjafák), például, a szilvafa női halottra utalt, míg a körte férfira.
Napjainkban jellemző a sírápolási szolgáltatások igénybevétele. Ennek keretében akár egész éves sírápolás is kérhető, ami magában foglalja a növények kiültetését, a fenntartást és az ápolási munkákat. Így a sírok személytelenné, sablonossá válhatnak, ahol nem fordítanak erre kellő figyelmet.

Vázákban található növények:
- Kerti kiültetésből származó növények: 40%
- Kereskedelemből származó növények: 30%
- Mindkét helyen megtalálhatóak: 30%
A vázákban található növények még mutatnak hasonlóságot a falusi temetőkkel, itt látványosabban megjelennek a kertekben található növények.

Apácai temető növényei:
- Fenyőfélék: 8%
- Egy- és kétnyáriak: 46%
- Évelők: 46%
Banner János írta 1914-ben a Néprajzi Múzeum Értesítőjében a falusi temetőkről: „A falusi temetőkben összhang uralkodik. Csend, egyetértés, egyenlőség árad belőlük, senkinek sem díszesebb a sírja a másikénál, náluk nem csak a halál nem tesz különbséget ember és ember között, hanem a sír sem. Fakereszt, kőkereszt vidékenként és az anyag gazdaságában változik, s a szegény is, anyagiakra való tekintet nélkül, méltóan igyekszik megjelölni kedves halottja sírját.”(Seléndy, 1972)
Sajnos hazánkban is eltűnőben van a „falusi temető” típus, hiszen itt is megjelent a vagyoni különbség okozta eltérés, jellemzőbbé vált a mind díszesebb sírkövek állítása, még akkor is, ha nem illik bele az egyszerű falusi környezetbe.
Ezeket a szempontokat is figyelembe véve, az apácai temető tipikus falusi temetőnek mondható.
A sírra kiültetett növények közt megtalálhatjuk még a gyógynövényeket (például Calendula officinalis). A temető jellemző növényei a lágyszárúak (egynyáriak, évelők azonos százalékban), amik a házi kertekből kerültek ki a temetőkbe, a fás szárú növények aránya szinte elenyésző. Az apácai temetőben vágott virágot egyáltalán nem találunk. A mindkét temetőben megtalálható növények száma igen alacsony, összesen 7 db, ebből 3 a Fiumei úti sírkertben csak a vázákban található meg (Cosmos bipinnatus, Gladiolus hibridek, Kochia scoparia). A temetési kellékeken található növények közül szőlőt és babért nem találunk a sírokon, de a többi (margaréta, szegfű, nefelejcs, gyöngyvirág, tulipán, rózsa, borostyán) még megtalálható a temetőkben. Legnagyobb számban a rózsa, szegfű és a borostyán.

Növények szerepe a magyarság temetkezési szokásaiban - Szakdolgozat; részlet.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 01. 17. - 10:12 | © szerzőség: Kovács Katalin