A Kr.u.2. század végére a mithraizmus a Birodalom hivatalos vallásává lett, magát Mithrast pedig a Birodalom védőszentjeként és élharcosaként ünnepelték. A Mithras-kultusz a Napisten, Hélios kultuszával is egybeolvadt, akit, mint legfőbb, legyőzhetetlen isteni hatalmat tiszteltek. Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25.-e volt, a téli napforduló, Mithras születésének a napja, a Nap megújjulása. Ezzel bizonyítható Mithras Napisten mivolta, hiszen téli napfordulókor a Nap a Baktérítőn delel - azaz ekkor van a legalacsonyabban, és ekkor van a leghosszabb éjszaka az Északi félgömbön Ez az időpont azonban eltérést mutat a csillagászati dátumtól – december 22.- amit azzal lehet magyarázni, hogy a napjainkban használatos naptárak (Gergely- naptár), csak évszázadokkal később kerülnek bevezetésre. Korábban rossz számításokat végeztek a teljes év időtartamára, de erre nem térnék ki részletesen.
Tehát december 25.-e a Nap újjászületésének a napja( die natalis Solis invicti Mithra).
Vándormotívuként, ezzel párhuzamban a keresztény Karácsonykor Jézus, a Megváltó születését ünnepeljük.
