Die Verbannten Kinder Eva’s

A sötétebb zenei stílusokban kevés olyan kreatív személy létezik közép-nyugat Európa térségében, mint Ausztriából Richard Lederer. Rengeteg zenekarban és formációban részt vett és segédkezett különféle stílusokban, melyek a maguk műfajában mind minőségi munkának számítanak. Ő az egyik oszlopos tagja a black metal-ként induló, de egyre inkább tisztuló Summoning-nak, és nevéhez kötődik a nemrégiben új lemezzel jelentkező Ice Ages. De munkásságának névjegye ott maradt az első két Pazuzu lemezen, besegített a debütáló Sanguis Et Cinis albumon, és nem kevés black metal kiadványon.

Első önálló zenekara (a Summoning-gal párhuzamosan) azonban „Éva Száműzött Gyermekei”, melyet zenésztársával, Michael Gregor-ral (Summoning, Kreuzweg Ost) alakított 1993-ban. A Dead Can Dance vénájából fakadó dark wave muzsika, mely középkori hangulatot hordoz magán két demo elkészülése után 1995-ben került kiadásra nagylemezen, mely a zenekar nevét kapta album címnek is. Az aránylag kis kiadónál (General Inquisitor Torquemado’s) megjelenő produktum kiváló fogadtatásra talált, ez a lemez azóta a darkwave- középkori-ritual-neofolk-heavenly voices zenék egyik meghatározó alappillére lett. Rengeteg utánuk következő formáció tekintett etalonként erre, és az utánuk következő kiadványokra! Az albumon a női énekért Julia Lederer (Richard nővére), és Nora El Shamah felel. Nehéz szavakba önteni azt a csodát, amit a Die Verbannten Kinder Eva’s sugároz felénk!
S, hogy miben is rejlik a lemez varázsa? Magasztos női és férfiénekek, oly erősségű törzsi dobok, hogy az ég leszakad, reneszánsz hangulatot idéző palotazene, simogató csembaló, gyönyörű zongoratémák. Mindez olyan varázslatos köntösben, melyet addig még ebben a formában nem követtek el. Rég letűnt korok világát felelevenítő muzsika ez, mely szárnyal eonokon, emberi érzésekkel telített csodálatos kompozíciók formájában.
Nem sokkal a lemez elkészülése után Michael Gregor kilépett a zenekarból, hogy jobban tudjon koncentrálni az egyre népszerűbb Summoning-ra. Az újabb remekmű 2 év múlva került napvilágra, ez volt a „Come Heavy Sleep”. A M.O.S. kiadónál megjelenő lemez Richard, Julia és Nora keze munkáját dicséri. Nagyjából a bemutatkozó lemez irányvonala volt a mérvadó, még magasztosabb, romantikusabb formában, mint eddig. A majdhogynem nagyzenekari hatású eposzok szívbe markolóan fájdalmas de gyönyörű világa elvarázsolta a fél underground világot! A várudvarok világát megjelenítő középkori muzsika továbbra is szerves része zenéjüknek, sokkalta kiforrottabb formában, mint eddig. Bár a Die Verbannten Kinder Eva’s soha nem adott egyetlen koncertet sem, nevüket egyre többen ismerték, a zord black metalosoktól a gothic rajongókig szerte a világon.

1999-ben járunk, újabb két év telt el, és kisebb tagcserék után újabb lemezzel örvendeztet meg minket osztrák barátunk. A Napalm kiadó égisze alatt látott napvilágot az egyik legszebb kiadványuk, az „In Darkness Let Me Dwell”. A zenekar már csak két főből áll, Richard mellett egy új énekesnőt, Tania Borsky–t találjuk, akinek csodálatos hangja komolyzenei képzettséget mutat. Aki meghallgatja ezt a lemezt, az készüljön fel egy időtálló dallamokkal megtűzdelt, szívet-lelket megbolygató, s egyszerre simogató muzsikára. Az éjszakába száműzött teremtmények fájdalmát és keserűségét megelevenítő dallamok oly szomorúak, de mégis reménnyel telítettek. Egy haldoklóhoz intézett utolsó kedves szó, pillantás, vagy a be nem teljesült szerelem kínjai szolgáltatják a vásznat, melyre Lederer úr a Die Verbannten Kinder Eva’s segítségével tárja elénk világát. Pompázatosan kimért, egyre kibontakozó dallamok ejtik rabul lelkünket, elménket, és a megélt csoda után csak az üresség marad, mindaddig, míg újra, s újra nem adjuk át magunk ennek a művészetnek.
A zenekar életében egy igazán hosszú szünet következett ezután. Richard a Summoning mellett sok más elfoglaltsága miatt pihentette neoklasszikus gyermekét. Sokan már nem is reménykedtek benne, hogy lesz folytatása ennek a projectnek. Aztán egyre-másra kaptak szárnyra olyan hírek, hogy bizony készül a negyedik mestermű! Sőt, a „Dusk And Void Became Alive” címmel közel egy évvel megjelenése előtt már találkozni lehetett fórumokon. Aztán 2006-ban végre a Napalm webcímén feltűnt a lemez borítója, megjelenési dátummal együtt, és pár héttel később már én is kezeim közt tarthattam a 9 dalt tartalmazó kiadványt. Ismét más énekesnővel dolgozott Richard Lederer ezen a lemezen is, az új hölgy Christina Kroustali lett. A középkori elemek nagymértékben visszaszorultak, és a neoklasszikus dallamok erős térhódítása következett be a „Dusk…” esetében. Ez persze egy hangyányi minőség romlással sem járt, csupán egy kisebb fokú változásnak lehettünk fültanúi. Maradt az a csodálatos rabul ejtő hangulat, a már megszokott érzéssel párosulva, mikor is az ember elgondolkodik eme csodás muzsika hatására, eszébe ötlenek emlékei gyermekkorától kezdve, melyben szép, és rossz mementók egyaránt előfordulnak. Christina hangja az áriától, a kedves tündéri orgánumig mindent megmutat, semmivel sem marad le elődei előtt! Az előző lemez közti hosszú idő és az internetes letöltéseknek hála, a „Dusk And Void Became Alive” nem ért el oly sikereket, mint elődje, mégis aki megismerte szépségét egy életre elkötelezte magát a Die Verbannten Kinder Eva’s művészete mellett!