Dark Dance Treffen 2006.

"Flight 22031 from Hamburg to Basel is delayed aprox. 90 minutes."

Na, ez király. Éppen még a szokásos "SzeddKiAVattátAZippodból" és most még ez is. Mindegy, 4,50€-os sörök mellet simán meg lehet várni akármennyi késést...

Végre érkezés Basel-ba, szállítás gépkocsi által Freiburgba. Mercy - utca buszmegáló, gyorsan felmászni egy kisebb hegyre és beköltözni a fekete-fehér-fekete lakásba. Sehr ordentlich!

Egy hosszú éjszaka, közepnehéz alvással, utána a felszerelés ellenőrzése. Kamera megvan. Covenant-interjúkérdések megvannak. Dohányárú és kristályvíz szintén megvan. Na, akkor irány Lahr, irány a 17. Dark Dance Treffen.

Röviden a megérkezés után szembesülés kellemetlenséggel a küldetésen: Covenant-ék elkapták az influenzát s az interjú elmarad egyelőre. Bepótoljuk, valamikor bizonyára. Mindegy, ez van...

Körbejárva a rendezvényhelységet: egy nagy koncertterem, egy ipari színpad, egy "gothic-room", egy Depeche Mode bár, továbbá egy fűtött "mindenféle-zenesátor" kint az udvaron. Szóval zeneileg lesz választék a javából. Aki kevesebbel beérte az fotókiálíitással és egy csocsóasztallal szórakoztathatta magát.

Ugyailyen széles választékkal jelentek meg a "másod-legfontosabb" intézetek egy fesztiválon: a sör és virslisbodék illetve a már Lipcséből híres, (dark) bazár. Az érdeklődő vendéget előbbiek ételel itallal szolgálták ki - nyugati áron. Utóbbiak pedig a szokásos kellékeket probálták értékesíteni. Említést érdemel egy üzletember aki jó minőségű abszinthot kostóltatott, vetetett a látogatókkal...

A közönség igen kevertnek mondható. Az SS-Barbie-tól a "középkorikardosfickó"-ig mindenki ott volt, aki belefér a dark-szubkultúrába.

(Akinek ez érdekes, legyen feljegyezve, hogy a látogatók között Flaucher úr és egy persona non grata - nevének leírása több hírnevet kínálna neki, mint amennyit érdemel -, is jelen voltak.) Sokkal érdekesebb, hogy egy igen fiatal fickó is jelen volt, aki évekkel ezelőtt jellegzetes tányérfrizurát viselt. Talán mégsem változnak a dolgok annyit, mint hinné az ember...

Ahhoz képest, hogy a rendőrség többször is jelen volt - nyilván a hangerő végett -, a rendezvény nagyon békésen és harmonikusan folyt le. A neofolk-arcok táncoltak a (rózsa)színes goth-ok mellett, a sátorban a Rage Against the Machine-tól kezdve a közepkori minesangerekig mindenféle zene ment... Igen örvendetes egy tény ez, főleg ha egy olyan "vitatott" együttes mint az olasz Kirlian Camera is szerepel a fellépők listáján.

Apropó, fellépők; irány a fényképészárok a színpad előtt, kezdődik a KC.

Bergamini-ék színpadra lépnek, a szokásos megnyitó kerül felolvasásra, kezdődik az előadás. A program egy válagatásból áll amelyben váltják egymást az olyan klasszikusok, mint az "Ascension" és az újabb számok a aktuális "Coroners Sun"-cimű albumról. A művészek a megszokott bensőséges módon adják elő művüket. Bizonyára különös pillanatnak mondható Elena Bergamini basszusgitárszólója. A koncertnek vége, de a ráadások ellenére úgy tetszik, mintha valami hiányzott volna. A mutatvanyon nem volt semmi kifogásolni való, de valahogy...

Alig egy órával később Covenant - a szokásos öltönyökbe öltözve lépnek színre és az influenza ellenére keményen nyomják. Ha a közönség a KC-ért odáig volt, akkor most elmondható, hogy tombol a Covenanton. (Tombol - már német viszonyokhoz képest). Kiáltások, fütyülés és nagyon oldott hangulat uralkodik a teremben. Egyik talpalávaló követi a másikat. A svéd neopopra aztán lehet vadulni... Az előadásuk emlékeztet egy 7 évvel ezelőtti koncertre Rostockban. Akkoriban a Covenant a még érdekesnek mondható Project Pitchfork előzenekaraként szerepelt, és sokkal jobbak voltak a főzenekarnál.Szóval nem csoda, hogy ma ők töltik be az est föszerepét. De mégis, megint hiányzik valahogy az a meggyőző érzés. A mutatvány nagyszerű volt, zene, fény, hangosítás; minden profimunka. De valahogy...

Rövid látogatás a goth helyiségben, úgyis útba esik az ipari színpad felé... Ép' oly üres ez a helyiség most, mint amennyire meg volt telve eddig. Csak a két szelektor, egy gothpunk és két fiatal nő (talán harmincasok), állnak együtt. Mozognak lassan a zenéhez. A maradék közönség mintha eltűnt volna, de legalábbis nincsen jelen. Joy Division - New Dawn Fades. Egyetértés, talán öntudatlanul, de régebben...

Az ipari színpadon eközben a második, és legkényelmetlenebb esemény folyik le: "Soman" fellépése. A monoton goth-technon, amit industrialként reklámoznak már nem is érdemes igazából kiakadni. De amit ez a Soman-show bemutatott, legkevesebb ostobaságnak minősül. S egy kis tömeg még élvezi isezt. No, a techno halott. Talán szükségszerű, hogy a dark most találja meg a maga számára. Mindegy, ennek is vége lesz, és alig egy óra múlva Klangstabil előladás várható.

A színhely meglepően üres, már ahhoz képest, mennyire volt megtelve az utóbbi elöadáskor. A két zenész laza öltözetben, pánceltörő arccal lát hangos munkájához. Nagyon hangos munkájához. Helyén is van ez így. Szó és zene, brachialis, érzelemtelt és autentikus. Sajnálhatják azok, akik a hangerőtől hagyják elűzni magukat. A szöke shouter/ordító (énekes) szószerint belülről ég előadás közben, mozgása Ian Curtis-féle, úgymond az ő epilepsziájára emlékeztet. Ez az, ami hiányzott, a tűz, az odaadás. Elvárasom ellenére megállapítható, hogy a Klangstabil előadása volt az összes között a legmeggyőzőbb. Kár, hogy Ővelük sem állt módomban interjút készíeni, de ezt is bepótolom bizonyára.

Még egészen a Klangstabil mutatvány hatása alatt érkezik az utasítás: indulás haza. Freiburg irányába. Egy ismerős fiatalember szolgál fuvarozással és beszélgetéssel a helyi neofolk társaság dolgairól. S így végződik e küldetés egy sötet BMW hátsó ülésén, az autópályán, Freiburg felé. Summa summarum meg lehet állapítani:

Dark Dance Treffen Lahr-ban, another place where strange people sell strange flowers and nothing not that much changes...

ODER

Dark Dance Treffen Lahr-ban - éppenséggel megér egy utazást...

A KHK beszámolója és fotói