Diszkusszió

Diszkusszió

A dolgozatban tárgyalt szubkultúra tagjai többnyire kamaszkorban kerülnek kapcsolatba a dark-goth világgal. Identitáskereső időszakukban az átlagnál érzékenyebb, filozofikus, merengő, az élet nagy kérdésein mélyebben is elgondolkodó fiatalok hajlamosak efelé a szubkultúra felé fordulni, benne önmagukat megtalálni. Elutasítják a fogyasztói társadalom hagyományos, hatalom és pénz körül forgó értékrendjét és a hangsúlyt a belső értékekre, az önmegvalósításra, a „teljesebb Élet” megélésére helyezik. Az átlagtól való eltérésüket, másságukat külsőségekben is igyekeznek kifejezni, gótikus stílusú ruhákat, feltűnő ékszereket viselnek, sminkjük, hajviseletük erősen figyelemfelkeltő. Jellemző rájuk a Halál, az elmúlás iránti vágy, erős vonzódás, ebből adódóan gyakran veszik körül magukat ehhez kapcsolódó szimbólumokkal, vagy ezekről készült fotókkal. (temetők, sírkeresztek, pókok, denevérek, patkányok, keresztek, koponyák, gyertyák, stb.) Szintén jellemző a misztikus világ, az okkultizmus, a hétköznapi valóságon túli megfoghatatlan világ iránti fokozott érdeklődés. Érzékeny, kreatív emberek ők, sok művész kerül ki közülük. Interjúalanyaim többsége is foglalkozik valamiféle alkotó tevékenységgel, amit az önkifejezés szolgálatába állítottak. (fotózás, ének, ruhatervezés, varrás, dekoratőr munkák, szépirodalom(versek, novellák írása), kiadványok megálmodása, létrehozása, stb.) A szubkultúra alapja, „közös nevezője” a zene, ami sajátos, borongós hangulatot közvetít, mely életérzésüket fejezi ki. A nagy betűs életbe való elindulásuk többségüknél nehezített, elvált szülők, alkoholista, alacsony szociális státuszú szülők gyermekei, vagy egyéb okokból kifolyólag nehéz gyermekkort tudhatnak maguk mögött. Hasonlóan érző, gondolkodó társakat, közösséget keresnek maguknak ebben a világban, lázadva az őket ért sérelmek, a világ „kegyetlensége” ellen. A későbbi években, a húszas, harmincas években is kiemelkedően fontos jelentőségű az életükben a barátság, az őszinteség, a közösség, ahol otthon, ahol „biztonságban” érezhetik magukat, akikre számíthatnak és támaszkodhatnak. Sokkal inkább, mint a „normális”, az anyakultúrába beilleszkedő kortársaiknak, akik párkapcsolatok kialakításával, családalapítással töltik ezeket az éveket, és a baráti kapcsolatok jelentősége kissé háttérbe szorul az életükben. Mintha ezek az emberek a család és a harmonikus családi minta hiányát pótolnák a baráti kapcsolataikkal. Jellemző rájuk a nihilizmus, a jövőkép bizonytalansága, mintha azt tanulták volna meg, hogy saját sorsuk, életük alakításába úgysincs beleszólásuk.
„…minden úgy történik, ahogy az Élet akarja. Mi kicsit bábfigurák vagyunk ebben.”

A dark goth szubkultúra - Szociálpszichológiai műhelymunka; részlet.