"Dunaharaszti legelső történeti emlékei jóval az időszámítás előtti időből valók. Régészeti ásatások a bronzkor második feléből származó urnatemető és egy késő szarmata temetkezési hely maradványait tárták fel. Helyenként gazdag aranyleletek is napvilágra kerültek. Rómer Flóris kutatásai szerint a rómaiak castrumot építettek Haraszti térségében... A honfoglaláskor a vidék Árpád fejedelem szálláshelyéhez tartozott. A település a középkorban a Csepel-szigeti királyi uradalom része volt, tulajdonosai azonban igen gyakran váltották egymást. Első okleveles előfordulása 1170-ből ismert, amikor Taksony határjárásánál említést tettek a Haraszti erdőről is. A XIV. században az Imrégi család birtokában lévő községként emlékeznek meg róla az oklevelek. A család kihalta után a Gecseyek birtokába kerül a falu... . A XVIII. század második felét nyugodt, időszak jellemzi, mely átnyúlt a XIX. sz. első évtizedeibe is. A település mindvégig a Laffert család birtokában maradt; csak 1864-ben váltak meg tőle. Erre az időszakra tehető a méhészeti ágazat elterjedése, aminek nyomát ma is őrzi a városcímerben látható méhkas."
A képeken látható temető évtizedek óta lezárt, az 1900-as évek elejétől a 60-as évekig temetkeztek ide. A temetőt a nyár folyamán eldózerolták.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
