- Barba Negra Club, 2012 április 28. - II. nap -
Szombat kora esti órák, lassan készülődni kell, mert órákon belül kezdetét veszi a második felvonás. Ma van az elektro nap, csakis EBM, techno csapatokkal erősítve. Bár személy szerint én nem igazán akarok menni erre a napra, a lányok mégis rábeszélnek, hogy ugyan már, csak ki fogom bírni a ma estét, és amúgy is olyan ritkán találkozunk egymással.
Körülbelül nyolc óra magasságában érünk a helyszínre, a procedúra ugyanaz, köszönés az ismerősöknek, aztán be a Negrába, ahol már éppen kezdődik az első csapat az ESCALATOR koncertje. A banda 1988 - ban alakult két lelkes srác 2rt és T+ B jóvoltából. Zenéjük alapjaira nagy hatással volt a KRAFTWERK muzsikája, ez meg is látszik a computer által kreált dalokban. Eddig nyolc stúdiókiadványuk jelent meg a legutolsó éppen tavaly. Véleményem szerint egy színvonalas koncertet adtak a fiúk, bár nekem ez a műfaj nem nagyon tartozik a fő kedvenceim közé, mégis azt kell mondjam, hogy egy atmoszférikus pörgés pulzált végig az előadásuk alatt, és a zenéjük amiket az évek során írtak mind irányadóbb és egyre jobban kimagasló tendenciát mutat, így a nemzetközi téren is megállják a helyüket, hiszen idén májusban meghívást kaptak a lipcsei WGT - fesztiválra.
A körülbelül háromnegyed órás buli után egy belga formáció az ABSOLUTE BODY CONTROL következett. Aki kicsit is járatos EBM berkekben, annak ismerősen cseng Dirk Ivens neve. Ő az a zenész, aki évtizedek óta több projektet is létrehozott már és üzemeltet, gondolok itt a DIVE, KLINIK, vagy a SONAR formációkra.
Nos az A.B.C. nevéről még 1979-ben lehetett hallani, amikor is Dirk tető alá hozta ezen formációját, amely 1984-ig működött. Ezekben az években négy, csak kazetta formátumban megjelenő hanghordozó került piacra. 2006-ig csend honolt az A.B.C. háza táján, amikor is Mr. Ivens újra életre keltette a rég elfelejtett munkásságát, és 2010-ben ki is adott egy vadonatúj lemezt is. Egy igazán élvezetes fellépést varázsolt a színpadra Dirk és azt kell mondjam húzós kis programnak lehettünk szem és fültanúi. Ez a zene igazi electro effektekkel bír de a sokszínű zenei világban való elkalandozást lehetőségét is nyújtja.
A közönség is nagyon élvezte ezt a koncertet méltó bemelegítéseként a következő csapatok megtekintése előtt.
Az est további részét leginkább a club előtti flaszteren töltöttem és meg is érte kint maradnom, hiszen horvát és szerb lányokkal ismerkedtem meg ezalatt az idő alatt.
Nagyon közvetlenek voltak és persze kiválóan beszéltek angolul, amit nekem még persze gyakorolnom kell, de így is jól elbeszélgettünk és italoztunk.
Körülbelül háromnegyed tizenkettő környékén szólt valaki, hogy kezd a FRONT 242. No ezt még megskubizom, ha már ennyit vártam rájuk. A csapat 1981 - ben alakult Daniel B. és Dirk Bergen jóvoltából. Egy évvel később csatlakozott a duóhoz Patrick Codenys /billentyű/ és Jean - Luc De Meyer /ének/. Debütáló albumuk a "Geography" 1982-ben jelent meg. Az idén 31-ik születésnapját ünneplő zenekar már 15 lemezt tudhat magáénak. A három évtized alatt ezt a bandát sem kerülték el a tagcserék, mindezek ellenére joggal tekinthetjük az EBM stílus egyik alapbázisú legénységének. Szót kell még ejtsek a megszámlálhatatlan projektekről, amelyeket a tagok hoztak létre a hosszú évek során és a mai napig is működtetnek. Meglepetés volt szerintem mindenki számára, hogy a koncert elején vonósok húzták a talpalávalót a deszkákon, majd következett egy kis performance előadás, és ezután zúdult a tömegre a hamisítatlan zene. A régi nagy kedvencek mellett persze helyet kaptak a frissebb dalok is. Pompás fény és hangtechnika keverékét produkálták a technikusok, és mindezzel egy síkon haladva tökéletes összhangban remegett a színpadon a show. Meg kell még jegyezzem, hogy számomra azért is tetszik ez a formáció, mert itt lehet egy igazi techno duó éneket hallani Jean-Luc De Meyer és Richard Jonckheere jóvoltából, aki 1983 óta tagja a 242-nek, és a kettejük ének szólamai páratlanok ebben a stílusban. Sajnos nem tudtam végig nézni az előadást, a végéről lemaradtam, de így is egy hihetetlen jó bulit sikerült átélnem.
Valovics Tímea, Gabor (színes) fotói
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni