A Keresztek hegye (Litván Golgota) évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma. Maga a domb egy kora középkori földvár maradványa.
A csatákban elesett, ismeretlen helyen eltemetett katonák rokonai állítólag már a 14. században állítottak itt kereszteket. A keresztek állításának szokásával kapcsolatos írásos nyomok azonban csak a 19. század elejére utalnak. Az orosz uralom elleni 1831-es és 1863-as levert felkelések túlélői a feszületek állításával és gondozásával igyekeztek ébren tartani a nemzeti öntudatot. Mikalojus Konstantinas Čiurlionisnak több, a 19. század végén készült festményén már legalább ezer kereszt látható.
A Keresztek hegye (Keresztek Dombja, litvánul: Kryžių kalnas) katolikus zarándokhely, egyben Litvánia kiemelkedő turisztikai látványossága, a Šiauliait Rigával összekötő főút mentén, előbbi várostól kb. 12 kilométerre északra. A zarándokok, és gyakran a látványosságot meglátogató turisták fohászaik megerősítésére vagy hálájuk jeléül a legkülönbözőbb anyagból készült (fa, fém, kő, de más egzotikus anyagok is előfordulnak) és a legkülönbözőbb méretű kereszteket állítanak itt, ezen a kb. 10 méter magas dombon.
antha fotói szöveg forrása: Wikipédia
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
