A csontvázak kathedrálisában
Halál-Ur jó szomszédom volt
Magamat s mást ijjesztgetõnek,
De jaj, a csontváz-kupolák
Fejem fölé ivlődnek, nőnek.
Ez volt ő vajjon máskor is,
Mikor nem én körömben vagdalt?
Most megimádom ijjedőn
E csontokkal építő angyalt.
De épít dulva a Halál
Tetem-téglákkal föl az Égig
S mindig közelebb s közelebb
Bajtárs s rokon csontjával épít.
Óh szörnyü csont-kathedrális
S nekrológ-hozó minden reggel,
Nemsokára térdelhetek
Csupa-csupa idegenekkel.
Óh nagy templom, bus menny-verő,
Bizarr-ékes kupoláidra
Tudom, hogy gyujtón nem jöhet
Soha-soha az élet-szikra.
És Halál-Ur templomában
Hol tolongva hal föl az Élet,
Rettegve, félve hódolok
S félek, hogy már tán nem is félek.
(Ady Endre)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni