Mikó-vár

Csíkszereda legrégebbi épülete és egyben legfontosabb nevezetessége a Mikó-várkastély.
Minthogy több korabeli oklevélben Mikóújvárnak nevezik, régebben úgy vélték, egy korábbi építmény helyére emelték.
1611-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem bizalmas tanácsosát és diplomatáját, Hídvégi Mikó Ferencet nevezte ki Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányának. A csíki székelyek nem fogadták kitörő örömmel az új, nem csíki származású unitárius főkapitányt, a székely törvényre hivatkoztak, mely szerint a tisztviselő birtokkal kell hogy rendelkezzen. Ekkor adományozta a fejedelem feltétlen hívének a szeredai birtokot és engedélyezte neki az erődített szállás építését. A munka 1623 áprilisában kezdődött és 1631-ig tartott.

Mikó Ferenc örökösének korai halála után özvegye, Macskási Ilona tulajdona lett, aki másodszor Damokos Tamás csíkszéki királybíróhoz ment feleségül. Tamás úr II. Rákóczi György fejedelem lengyelországi hadjáratában (1657) tatár fogságba esett. A Porta engedélye nélkül indított kalandos vállalkozás büntetése nem maradt el. Az Erdélyre zúduló török büntetőhadjárat alkalmával Ali temesvári pasa török-tatár serege 1661 októberében elfoglalta és felégette a Mikó-várat is (az eseményről megemlékezik Evlia Cselebi török utazó is, külön kiemelve a kastély korábbi szépségét). A 13 éves tatár fogságból 1670-ben hazatérő Damokos Tamás csak üszkös romjait láthatta meg.
A romos épületet gróf Stephan Steinville osztrák császári tábornok állíttatta helyre 1714-1716 között.
1764-ig császári csapatok laktanyája, majd a székely gyalogezred vezérkarának székhelye. A XX. század közepéig a katonaság használta, 1970-től a Csíki Székely Múzeum otthona.
A négyszögletes várkastélyt védő külső védműveket az 1880-as években bontották el, a várárkot betemették, a külsővár bejáratát felvonóhíddal védelmező kaputorony azonban mindmáig megmaradt. A csíkszeredai önkormányzat tervei alapján a Mikó-vár és környéke lesz a város új főtere. Az építkezés 2008 végén még kezdeti stádiumban volt.