A Cseh Óriáshegység lábánál fekvő Pecka várának első okleveles említése 1322-ből származik, valószínűleg a szomszédos Stupná község aranylelőhelyeinek védelmezésére építették.
A XIV.-XV. században gyakran változtak tulajdonosai.
A huszita háborúk időszakában a katolikus pártiak kezén volt. 1432-ben huszita hadak jelentek meg falai alatt és ostromgyűrűbe vonták. Hat hónapos ostromzár után a védők megegyeztek - a frýdstejniekhez hasonló feltételekkel - az ostromló huszitákkal. A legenda szerint viszont az éhező őrség átverte a támadókat: hatalmas ál-esküvőt szerveztek a körülzárt várban. A szintén nélkülöző ostromlók azt hitték, a védőknek akkora készleteik vannak még felhalmozva, hogy bátran pazarolhatnak ilyen nagy mulatságokra, ezért elkeseredtek és felhagytak az ostrommal...
Az 1480-as évektől több szakaszban bővítették.
Mai formáját a XVII. század eleji átépítésének köszönheti, melynek kezdeményezője akkori tulajdonosa, a híres cseh utazó, író, zeneszerző és nem utolsósorban a harmincéves háború cseh szakaszának protestáns hadvezére, Krystof (Christophorus) Harant volt. Halála után (1621-ben Prágában lefejezték) a cseh felkelés elnyomásában vaskézzel közreműködő és ennek nyomán hatalmas birtokokat megszerző császári hadvezér, Albrecht Wallenstein birtoka lett. Egy évvel később Wallenstein a várat az általa alapított valdicei karthauzi rendháznak adományozta. A szerzetesek 150 évig nyári lakhelynek használták Peckát.
1782-ben II. József szekularizációs rendelete után a Vallásalap tulajdonába került, mely 1824-ben elárverezte az akkor már erősen romos egykori legendás erősséget. 1830-ban az alatta elterülő faluban tűz ütött ki, mely átterjedt a vár épületeire is. Épen maradt részeit a lakosság szedte szét házainak újjáépítéséhez.
1921-ben a romos vár a község tulajdona lett, mely a hatvanas években restauráltatta nyugati részét, az úgynevezett Harant-palotát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
