Ezen a napon 181 esztendeje hunyt el Kőrösi Csoma Sándor, saját szavaival élve székely-magyar Erdélyből, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.
Im, itt a csúcs! a sokaság alant
Él, ahol lehet.
Ő hős: nem élni, de tudni akart -
S lenn kap sírhelyet?
Fenn a helye, hol felhő, meteor
És villám lobog,
Csillag jön s megy , vihar gyönyöre forr;
Csend, hints harmatot!
A nagy szándék a bérctetőre hág
S végül elpihen,
Még dicsőbben, mint hinné a világ,
Él s hal odafenn./Browning, Weöres Sándor fordítása/
Talán furcsának tűnik, hogy a tibettudomány megalapítója, egy új tudományág atyja és világhíres kutatója a finnugor állásponttal szembehelyezkedett, a magyar nyelv eredetéről és a magyarság őstörténetéről másképpen gondolkodott. A "hivatalos bibliográfia", a Csoma kutatók nagy többsége az utazó életútját hasonlóképpen kezeli. /Írásunk folytatása/