Nyilván az Arditi vízjele sosem halványodik el teljesen a 2010-ben életre hívott Leidungr kerek pajzsáról, önálló élete és küldetése azonban már évtizedes, töretlen. Olyannyira hogy a Nordiska Hymner már újradolgozott változatban is megjelent tavaly, a kohókat meleg parázson tartva pedig a tél utolsó nagy rohamában február idusán elkészült a Gryning Flammar.
Az Arditi harci szekere már az égi mezőkön hányja szikrázó csillagait, a Leidungr bölcs békével szemléli azt. A harci zaj távolibb, a szemlélődés és számvetés ideje ez. H. Möller új utat talált a svéd hagyományokban való kísérletei során, M. Belfagor északi ezotériában való jártassága párosult ehhez, Freki Wodenswolf képzőművészi tehetsége egy szintet emelt-mélyített az addigi irányultságon.
A háború szellemének muzsikája ez is, személyes harcunk rituáléja. Az Arditi esetében a bombasztikus jelző helytálló volt, a Leidungr küzdelme lassabban, örlő-hömpölygő folyamban szélesíti medrét. Heroikus küzdelem Önmagunkért csatazaj kísérete nélkül. Mély, lélekemelő album a Gryning Flammar megragadó külcsínben forgatva, Odin idézetében.
Február 21-én kísérőként jelent meg 50 példányszámos limitációban az Odainsacre bónusz diszk (tavaly júniusban eltérő borítóval már kiadásra került). Ez az "északi lélek meditatív utazása két tételben (mintegy 50 perc), a tudattalan ösztönös aspektusait idézi meg az Öreg Istenek suttogó ölelésében".
