DeSade: Suicide Lounge

- vámpírok és tarajak -

A DeSade névre hallgató erősen vámpírkinézetű olasz ötös sem arról lesz híres, hogy megváltották a deathrock műfaját, legalábbis, ezzel a lemezzel, semmiképp! Na, azért annyira nem kell negatívan felfogni a dolgot, nem annyira rossz ez a lemez, csak eléggé középszerű...

Az énekesnővel dolgozó banda erénye az, hogy végig gitárközpontú lemezt adtak ki a kezeik közül, szintetizátornak nyoma sehol. Szépen indul a lemez, akusztikus kezdés, mely átcsap arabos témává. Az ezután következő dal, „Untitled” Egy nagyon remek deathrock-tétel, kellemesen gyors, én nagyon hangulatos nóta. Az énekeslány hangja szépen simul ehhez a dalhoz, pedig nem teljesíti agyon magát. A következő dal már nem ennyire egyértelműen zseniális, szerintem csak átlagos, semmi több. Ugyanezt tudom mondani az Apathy-ról is, semmi extra, akusztikus kezdés, begyorsulás, átlagos, de valamiért mégis jobb, mint az előző dal. Szerencsére a Desperate Need-del a banda ismét a jobb formáját hozza, érdekes gitáros megoldások, gyorsuló dalocska, jó ritmusalap, tuti az ének is, a kaliforniai stílus ízét hordozza magán, amely nekem különösen nagy örömömre válik. A ritmus-alap pofon egyszerű punkos megoldásokat tartalmaz, nemcsak itt, hanem az album túlnyomó részén is. Az Escape is jó szerzemény, szintén akusztikusan kezd, aztán rájön az énekeslány szerintem direkt hamiskás hangja (a lemezen ennél nehezebb témákat is tisztán énekelt…), és egy kellemes középtempós nótává alakul az egész, úgyhogy ez is a kifejezetten jó dalok közé tarozik! És a következő Night Terrors hozza ugyanezt a szintet, zúzósabb darab, de nagyon eltalált kompozíció. Nem is csoda, hogy ezt szokták tőlük válogatásokra tenni. Sajnos, a lemez maradék daláról nem tudok különösebben sem jót, sem rosszat nyilatkozni, átlagos, és kész! Szerintem, a banda, és a kiadó is jobban járt volna, ha még vár ezzel a lemezzel, mert bár sok a negatívum, ezt nagyon jól is meg lehetett volna csinálni!
Azok a dalok, melyek jók, azokat valóban szívesen hallgatja az ember, majdhogy nem kiemelkedő tételek, de a többi, sajnos unalmas. Talán majd legközelebb!

(10/6)    Kiadó: Strobelight records


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 04. 06. - 10:27 | © szerzőség: Őszentsége