Clan of Xymox | Medusa

Medúza

Végül,
Láttam a fényt a szemeidben
és most
Dicsőítem tragikus sorsom
Az álmok egészségesek lehetnek nekem
Az élet egy megkínzott álom számomra

Varázsolj el,Bűvölj el
Most ejts bámulatba szemeiddel
Bűvölj el,Hipnotizálj

Megtaláltam a hazugságokat szavaidban
És most
Dicsőítem tragikus végzetem
Az álmok lehetnek aljasok és bántók
Még mindíg csodálkozom,ha tudatában akarsz lenni ennek
Az álmok lehetnek aljasok és bántók
Az élet most egy megkínzott idő
Medúza,Medúza
Bűvölj el,Varázsolj el

Michelle

Michelle,
Halottam csábító sírásod
Nem tudok ellenállni a csábításnak
Nem tudok ellenálni a mosolyodnak

Michelle
Michelle
Megkínzott koboldom
Michelle
Bársonyom

Biztosan elmebajos vagy
Nem én vagyok a hibás
A lány csak a hírnevet szereti
Michelle

Lousie

Louise
Hosszú időnek tűnt
Louise
Mindíg emlékezni fogok arra a napra

Térdemen csúsztam
Könyörögtem hogy maradj
Összetörtél Louise
Reszkettem miattad

Most a legfurcsább dolgokat teszem
magányos gondolataim vannak
Mindent elfelejtek-
Csak téget felejtelek el
Louise
Mindent egyáltalán-
Nem gondolkozom rajtad
Ne tagadd ez nem igaz
Louise
Úgy érzem egyre gyengébb vagyok
Egy bús élet a sötét hullámokon
Érzem egyre mélyebbre merülök
a legsötétebb barlangokba
Semmi nincs ott
Csak egy utat találni

Louise Louise Louise
A szívem vert régen
Most csak sirat
Louise Louise Louise
Még az elhanyagolt város alszik
összecsuklok az utcákon

Darbokra török
A legfurcsább dolgok
Magányos gondolatok és a felejtésed Louise
És megígérted nekem
Mondtad nekem
Üres hazugságokat mondtál nekem
Louise Louise Louise
Maradnom kell ez az egyetlen lehetőségem
Louise hagyj el,hagyj el
Ne avatkozz az életembe többé

A szerelem agóniája

Átkúsztam az elfelejtett házon
A nyílt levegő majd lecsillapít
Ezen a fennsíkon
Úgy tűnik mintha elnyelte volna őket a nap

Még meleg is van
Még meleg is van a szomorú hold alatt
Nem tudok aludni

Nagyon kínlódok miattad
nagyon kínlódok a szerelem miatt

Eszeveszett tömeget látok
Azt mondom
Az áradat hömpölyög
az ég fülledt szellőt lehell
és az örjöngő tömeget még mindíg látom
Úgy gondolom
Nagyon szenvedek miattad
Szerelmünk miatt

Jön a lány
Az én utamon
Itt jön ő
Az elmosódott hold árnyat vet arcomra
a fekete tenger mennydörgésként morajlik fülemben

Álarcosbál

Itt vagyok alatta feküdve
De semmi nincs amit mondhatnék
Lassan eltávolodtál tőlem
Éreztem puhaságod elhomályosodását
Ki vagyok én!?
Hogy maradásra bírjalak
O,megint itt vagyunk
Belépünk az álarcosbálba
Ez az a hely
Az álmok össze fognak törni
takard el arcod és ne vigyázz többet
A lány nem törődik többé

Nem tudom,ezek az összeszűkített szemek
Semmi nincs mögöttük
az álarc amit viselsz
Most olyan valótlannak tűnik
Jéghideg
Ez az arc amit látok

Álarcosbál,Álarcosbál
Engedj el
ne törődj velem többé
Engedj el,hogy megmentsem őt

A hívás után

Valójában ellenállhatatlan hívásod után
Túl visz az igazságon
És tovább lök az ürességbe

Tulajdonképpen menedéket kapsz képzeletedtől
Itt egy repedés növekszik minden nap
Vonakodó áradat
aztán az évszak fényében
Máglyák,el minden füttyel
Amin át a madula nő
Nyugtalanság van néhány oldalon kívül és

És biztosan értelmet keresünk
Ahogy a felhők múlttal árasztották el a jelent
Olyan sok gondolat napjainkban

O folytasd hívásom
O folytasd a nevem kiáltását

Gyere és nézz engem lehullni
Bolondul követve elméd
Gyere és nézz lehullni
Az elmédbe zuhanni

Várj rám,Várj rám...

Hátsó Ajtó

El vagyok takarva a sötétségben
Meglapulok az elpazarolt években
Késlekedtem nem tudtam kitörni
Megvakítva mindenütt
Mint a gyászdalok a napok visszavonhatatlanok
Sok emlékben időzök

És már megint megbotlottam a hátsó ajtóban
Látlak egy ködös árny vagy
érzem elnyomásom
Nem tudom folytatni
És megint hátrafelé zuhanok
holnap megint itt leszek
Egy fekete vágy néma hangja

Belefáradtam a könnyekbe és a nevetésbe
Bármi történjék ezután
Kimerítem a napokat és órákat
Vágyak,álmok,hatalmak
Bár sírásra késztetsz
Te vagy
Akit meg akarok tartani

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2012. 11. 23. - 11:26 | © szerzőség: ismeretlen