1. rész: Hogy miért?
Azért, mert anno megígértem magamnak, hogy írok még a témáról. No, meg azért is, mert az a bizonyos 2004-es keltezésű szakdolgozat szép hivatkozási listát haknizott össze magának (ez úton is, újra, köszönet Gelkának és Damagenek a közkincsé tételéért!). Na jó,… persze, igen,… szóval, azért is, mert érdekel! Érdekel, hogy mi lett?…mi lett veletek?… mi lett velünk?…mi lett azokkal, akiket megvertek azért, mert a Lyukba jártak?...azokkal, akik az isten háta mögötti Voodooban lejárt szavatosságú sörtől és bóvli pezsgőtől bódultak?...azzal a „fekete sereggel”, ami kurvák és stricik közt vonult a Gyárba?...
Annyi minden megváltozott! Lediplomáztunk, továbbtanultunk, dolgozni kezdtünk, összevesztünk a főnökkel, elbocsátottak, megállapodtunk, szakítottunk, lakást (vagy inkább lakáshitelt) vettünk, gyerekünk született… kinek van ideje, kedve, energiája arról filozofálni, hogy a lét határozza meg a tudatot vagy fordítva?! Felnőttünk! Abban azonban biztos vagyok, hogy sokaknak hiányoznak azok az évek…
Egy kis elmélet
Tudom, hogy előző írásom eléggé (sőt túlzottan) elméleti jellegű és könyvtárszagú, ezért most igyekszem (de tényleg) visszafogni magam. 2002-2003 táján, amikor szakirodalmat gyűjtöttem, internet-hozzáférésem igen-igen korlátozott volt, abból kellett gazdálkodnom, amit a Gyógypedagógiai Főiskola (tehát nem szociológiai és nem pszichológiai) könyvtárában találtam, vagy ismerősök szereztek, ajánlottak, adtak kölcsön (örök hála!). Azóta a Gutenberg-galaxist eltemettük, egyre nagyobb számban kerülnek fel kutatások, vizsgálatok, szakdolgozatok, egész könyvek a világhálóra. „Ez így tök könnyű!” - gondoltam magamban - „Bezzeg, annak idején!” AltaVizslával, Operával, ’97-es worddel és informatikus által, pénzért, szerkesztett kérdőívvel nyomultam, számítógépem nem is volt, ma meg… fekszem a szobában, ölemben a laptop, wifi, Google, Firefox, stb. és ma már kérdőívünk is lehet, annyi, amennyit csak akarunk, 60 napig, „ingyé”.
Szubkultúra?
Lényeg a lényeg: Szapu Magda 2002-ben megjelent a Zűrkorszak gyermekei című könyvében az „ifjúsági csoportkultúra” fogalmat használja, mintegy kiterjesztve a korábbi fogalmat, amelyben a zene vezető tényező volt. A korábbi elméletekkel ellentétben arról ír, hogy „ezen csoportosulások tagjai más csoportokban is ugyanolyan teljes jogú tagok, vagyis hogy ezek a kultúrák kiegészítik egymást és a tömegkultúrát, nem pedig kizáró jellegűek.”(1.) Egybevág ezzel Koković elmélete: „Egyetlen szubkultúra sem képes arra, hogy az emberi szükségletek teljes körét kielégítse, tehát nem létezhet a többi szub- vagy részkultúra, netán a tömeg- vagy átfogó kultúra nélkül.”(1.)
A korábbi szubkultúra-kutatások kritikái egyre gyakrabban jelennek meg a 2000-es évek elején, bevezetik a neo-törzs (a csoporthoz való tartozás ideiglenes és időbeli) és a scene/színtér (főleg helyi csoportok tevékenységeit írja körül) fogalmakat, továbbá górcső alá veszik a zene és a társadalom viszonyát. Georgina Born egészen addig jut, hogy megfogalmazza: „A zene nem „tükröz” semmit, ehelyett formatív szerepe van a szociokulturális identitások megalkotásában és (át)alakításában”. (5.)
E helyen szeretném megkövetni a dark-goth szubkultúrát, melyet 2004-es szakdolgozatomban több ízben az „ifjúsági szubkultúra” címkével láttam el, mivel idei kutatásomból világosan látszik (még akkor is, ha lemorzsolódással, elhagyással számolni kell), hogy fent nevezett szubkultúra nem csak az ifjúságé.
Paul Hodkinson (érdemes megjegyezni vele kapcsolatban, hogy „bennfentes” kutató) szubkultúra kutatási alapelve, hogy „nem a deviancia és ellenállás, hanem a fogyasztás és önkifejezés kérdéseit állítja előtérbe.”(2.) Hodkinson 2002-ben kifejezett a goth szubkultúra körében végzett vizsgálatokat (Goth: Identity, style and subculture), és megállapításai eltérnek a modern ifjúsági és szubkultúra kutatások eredményeitől. Hodkinson arról ír, hogy „az általa vizsgált csoportok számára a szubkultúrához való kötődés fontos identitásképző tényező, nem egyszerűen a „mohó” fogyasztás eredménye” (3.), valamint, hogy „a gothok esetében a szubkultúra legfontosabb tényezője a közös identitás”. (3.)
Hodkinson „elképzelése szerint a szubkultúrák elemzésének új elméleti kerete a kulturális szubsztanciára kell, hogy épüljön:
1. Az elsőt következetes jellegzetességnek nevezi, amely az ízlések és attitűdök egy adott, térben és időben viszonylagos konzisztenciát mutató készletének a meglétére vonatkozik.
2. A második elem az identitás, amely arra utal, hogy a tagoknak valamiféle azonosulás-tudattal kell rendelkezniük annak a közösségi kultúrának az irányában, amelyben maguk is osztoznak.
3. A harmadik az elkötelezettség, amelynek értelmében a résztvevők szabadidő-eltöltésének és társas kapcsolatainak egy jelentős része a szubkultúra köré kell, hogy szerveződjön.
4. A negyedik az autonómia, amely alatt a szerző a tömegmédiától és a fő előállítási és kereskedelmi csatornáktól való függetlenséget érti, azaz azt, hogy a szubkultúrának rendelkeznie kell a kommunikáció, a rendezvények, a kulturális termelés és terjesztés alternatív hálózatával és csatornáival, amelyek lehetővé teszik, hogy az olyan időszakok során is fenn tudjon maradni, amikor kiesik a közfigyelem és az aktuális divathullámok érdeklődési köréből.” (2.)
Ezen kritériumokat összevetve a 2004-es munkámmal megnyugodtam, hogy annak idején biztosan nem nyúltam mellé, hiszen a fenti négy kritériumot részletesen, többször visszatérően tárgyaltam, annak ellenére, hogy azt a bizonyos „gót identitást”, „dark mentalitást”, vagy ha úgy tetszik „sötét életérzést” nagyon nehéz kimutatni, megfogni, elkapni, felvázolni, számokkal igazolni. (Önigazolás, rulez!)
Média – szubkultúrák:
„A különböző ifjúsági szubkultúrák kiemelkedése a modern társadalmakban összekapcsolódik a tömegkommunikáció meghatározó szerepével és növekvő befolyásával. Ez új piacot hozott létre a kulturális termékekben, elsődlegesen az ifjúságot célozva meg.”(8.)
„A Megasztár-castingon megtanultuk, mi a különbség a gótok és emósok között: előbbiek nem akarnak meghalni. Legalábbis a 13 éves jelentkező szerint, aki azt is elárulta, ő nem annyira depressziós. … „Gót vagyok! Gót rocker. Rockot hallgatok és metált, de nem akarok meghalni!” – jellemezte önmagát a lány, majd felvilágosított minket: a gótok tulajdonképpen „a vallásos emberekből alakultak ki”. „Én is vallásos vagyok, református. Ez az irányzat olyan kicsit, mint az emo, de én annyira nem vagyok depressziós” – tudtuk meg a fiatal lánytól. … És hogy mit hallgatnak a gótok? „Adam Lambert az örök kedvencem, ő a nyolcadik American Idolban volt döntős!” (7.)
Hála a modern tömegkommunikációnak és a globális világ adta üzletláncoknak könnyen hozzáférhető az instant-identitás: végy egy doboz fekete hajfestéket, fesd füstösre a szemeidet és falfehérre az arcod, feketére a körmeidet, vegyél fel fekete ruhákat! Hallgass sok Cure-t és Mission-t! Legyél depis! Ne mosolyogj! Poénkodj a halállal! Ééééés…tádám! Gót vagy! Igény szerint rövid, ötmondatos, elméleti képzés is rendelhető, az itt hallottakat később sűrűn, nagy nyilvánosság előtt hangoztatni kell! Termékeink akár naponta cserélhetőek. Garanciát nem vállalunk. Elviszed most, vagy postázzuk ki? Készpénz vagy kártya? Pontokat gyűjtöd? Hát, tényleg csak ennyi?! Olcsó, egyszerű, konform?! Ha te találod ki, költséges (persze nem mindig, egy 100 ft-os harisnyából olyan gót felsőt lehet rittyenteni, hogy leirigylik az ember lányáról), gondolkodásra ösztönöz (pl. az Obi-ba menni kiegészítőkért), egyedivé tesz (megveszed a készet, itt levágsz, ott rávarrsz). Aki nem vesz a futószalag-identitást, az nem áll be a sorba, nem fog ezerszer elkoptatott szólamokat hajtogatni, az gazdagítja, mind saját lényét, mind azt a közösséget, amelybe ezt az energiát beviszi.
Egy kis „segítség” 2007-ből: „Hogyan lehetsz gót? Ha hasonlóan gondolkodsz, és kényszert érzel arra, hogy ehhez a szubkultúrához tartozz, de még bizonytalan vagy, olvasgass gót portálokat, tanulmányozd, miről beszélgetnek, mi az érdeklődési körük, hol találkoznak. Jó hír, hogy a közösség valójában leképezi a társadalom egészét, nincsenek feltételek az ideális gótsághoz, így vallás, politika és szexuális irányultság nem fontos, aki gót, a lelke mélyén gót. A legfontosabb, hogy toleráns légy és elfogadó. Ha túlestél az ismerkedésen, és bele is vágsz, öltözz, majd irány a helyi gót klub! Hanyagold a vámpíros poénokat, már vagy húsz éve ezt hallgatják és egyébként is igen fejlett a humoruk, ami alapvetően a szarkazmusra épül.
Külön jó hír, hogy igen sokféle gót létezik, így te is választhatsz kedvedre való alfajt kis gótkalauzunkból:
• Romantikus gót: főleg fűzőből és affektálásból áll össze
• Bánatos gót: mindig szelíd a viselkedése, modern és romantikus ruhadarabokat vegyít magán
• Fétis gót: mottója, hogy nemes ember kitűnően fenekel, pvc-t, bőrt és halászhálót visel
• Perky gót: a modern, fétis cyber cuccokat részesítik előnyben
• Raver vagy cyber gót: úgy véli, ha nem ragyog, nem látványos, ezért neoncuccokat vesz magára, vastag pántokkal, topokkal, pólókkal
• Nagyarcú gót: szerinte jobb ilyen gótnak lenni, mint sima mezei gótnak
• Vámpír gót: vámpírság romantikus ruciban
• Lolita gót: a csajokat érinti, van elegáns lolita gót, klasszikus lolita, sweet lolita, arisztokrata lolita gót, többnyire japán gyerekdivat és meseszerű rucik jellemzik
• Ren Fairie: reneszánsz mesegótok középkori skót cuccokban.” (9.)
A tömegmédia egyes csoportokat időről időre felkap, emlékezzünk csak a sátánista-, boszorkány- vagy vámpír-balhékra. Egyes közösségeket démonizál, másokat felmagasztal, némelyekből viccet csinál. Az ifjúsági szubkultúrákat az utóbbi időben „békén hagyják”, lerágott csont, nehéz manapság megbotránkoztatni, arról nem is beszélve, hogy a legjobb vásárlóerőt a tizenévesek jelentik. A szubkultúrák pedig, részben tudattalan védekezési mechanizmusként, kialakították saját médiájukat, üzleteiket, intézményrendszerüket.
Hivatkozások:
1. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2006&honap=10&cikk=8324
2. http://uni-corvinus.academia.edu/ZoltanKacsuk/Papers/221631/Szubkulturak...
3. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2006&honap=9&cikk=8314
4. http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5393...
5. http://prezi.com/yoadi5jho7dx/zenei-szinterek-szubkulturak-es-az-interne...
6. http://www.palyatanacsadok.hu/html/1tananyag/stresszorok.pdf
7. http://www.nlcafe.hu/sztarok/20110809/megasztar_casting_got_vagyok_es_ne...
8. http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=2b59d36d-0831-46eb-9628-5dc2...
9. http://cotcot.hu/cikk/2007/11/18/got-szubkultura
Szubkultúra elhagyás, társadalmi folyamatok és egyéb állatfajták, avagy mi lett veletek darkok, gothok, ebm-esek, vámpírok, industrial arcok, synth pop-osok, cure-osok, furák...?; részlet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
