Jókő vára

A Kis-Kárpátok hegyei között megbúvó Jókő várának alapítása a múlt homályába vész, annyi azonban bizonyos, hogy a tatárjárás után emelte az Aba nemzetség.
Az Árpád-ház kihalása után az Abák kénytelenek voltak behódolni a Felvidék korlátlan urának, Csák Máténak, így az erősség a kiskirály birodalmának védelmébe tagozódott be.

1316-ban a két jókői várnagy a sok elkövetett gaztettéért megvakíttatta az erősség urát és egyben Csák Máté familiárisát, Aba Miklós bárót. Ez nyílt lázadásnak számított Máté nagyúr ellen, akinek harcedzett serege hamarosan megjelent a vár alatt. Végül nem a fegyverek döntöttek: a két várnagy büntetlenségért és néhány falu tulajdonjoga ellenében átadta a várat az ostromlóknak.
Egy 1320-as forrás már Treutel Miklós ispánt nevezte meg Jókő királyi várnagyául, hogy mikor került a korona fennhatósága alá, arról nincs tudomásunk.
A XIV. század végén Luxemburgi Zsigmond – a környék váraival és uradalmaival egyetemben – Jókőt is elzálogosította Jodok és Prokop morva őrgrófoknak. A kölcsön visszafizetése után Detrekő várához hasonlóan Jókőt sem akarták visszaadni a morva urak, így a királyi csapatoknak ezt is véres ostrommal kellett bevenniük. Királyi adományként a Stiboroké, később a Guthi Országh családé, majd az Erdődy famíliáé lett.
A török elleni háborúk idején a vár messze esett a megszállt területektől, így nem volt különösebb katonai-stratégiai jelentősége.
Mivel az Erdődy grófok mindig a Habsburg-hű főnemesek közé tartoztak, Jókő 1702-ben megmenekült a Lipót császár által elrendelt várrombolási parancstól.
A Rákóczi-szabadságharc idejéből nem maradt fenn adat a félreeső helyen álló vár katonai szerepérõl. Valószínűleg ezt is harc nélkül megszállták a kurucok, majd az 1708-as vesztes trencséni csata után kiszorulva a Vág folyó vidékéről, feladták ezt a támaszpontjukat is.
A XVIII. század folyamán az Erdődyek elhagyták a várat és a sokkal kényelmesebb, szintén középkori erősségből kastéllyá átalakított Galgócra költöztek. Az 1830-as években már csak egy porkoláb lakta, aki itt őrizte az úriszék által börtönre ítélt jobbágyokat.
Egy villámcsapást követő tűzvészben a vár nagy része leégett, a környék lakói elkezdték elhordani köveit építkezéseikhez, de a rombolás ellenére falai több emelet magasan állnak.