Lacrimosa

Magány / Einsamkeit

A saját történetemet írom
Mellesleg, még élek
Én vagyok az egyetlen, aki észrevesz engem
És az összes hang, ami hozzám szól
csak saját vágyaim visszhangja
Erőtlenül küzdök a magány ellen
És tehetetlenül nézem saját történetem

Ezer darabban hullok szét
Ezernyi igazat üvöltök
És kezed nem szorítom eléggé
Hamis álmokba menekülök
Foglalt helyekre ültetnek
Az együttlét gyönyörűségét kerestem
De csak a nevetséges magányt találtam