Montmartre-i temető

"Mondanád árnyék árnyéknak a tükrön túlra mit is mondhat. Mást mint ez a szobám a házam a testem, itt, ebben éltem." Tóth Krisztina

Az 1795-ben alapított temető 25 holdon fekszik el a Montmartre-ban, a Sacre Cour altt nem messze, talán 15 perc gyalogútra a Pigalle tőszomszédságában. A szépen faragott sírkövek alatt számos híresség alussza örök álmát, elsősorban írók/művészek: Stendhal, Dumas Berlioz, Zola, Degas, Offenbach, Heine vagy a rendező Truffaut. Ezek sírhelyét sem könnyű felkutatni az illogikusan/pontatlanul ábrázolt kihelyezett térképtáblák alapján, de Foucoult francia fizikus (a Föld tengely körüli forgásának bizonyítója) vagy a szimbolista festő Moreau-ét csak komoly fáradozások árán lehetséges. A bejáratnál meghökkentő látvány a temetőt átszelő híd, mely alá beszorulnak a gyönyörűen csipkézett sírok – az idő múlásával győzött a praktikum az óriási turistaforgalomnak köszönhetően. Maga a temető kevésbé látványos természetesen, mint a hatalmas Pére Lachaise, de mindenképpen megér jó időben egy sétát a dombról lesétálva.
Mesélik, „hogy a Montmartre-i temető macskái azért olyan kövérek, mert az életükben éhenkórász párizsi festők az ő alakjukban térnek vissza, hogy végre egyszer degeszre zabálhassák magukat a turisták által elejtett szendvicseken.” Nos egy valóban kövér macskát láttunk is ott jártunkkor, nem volt túlzottan barátságos, igaz, nem is ejtettem el a szendvicsemet.

Valovics Tímea fotói