Ritkán fordul elő, hogy egy előadó a zenéjének megfelelő szimbolikát választ a borítóra és annak dekódolását a hallgatóra bízza. Az idei megjelenésű Gods and devils lemez elején a római kori Alexandria szülötte, az absztrakt, különösen gnosztikus körökben kedvelt Abraszax istenség látható. Ókori elemzői szerint ő az idő és az egek mindenható istene, mert neve betűinek számértéke 365. A kakasfejű és kígyólábú isten számtalan gemmán és amuletten feltűnt, Iaó Abraszax felirattal. Szimbolikájában a kakas a szoláris jelleget, a kígyó lábak egyiptomi eredetet sejtetnek, nevének első tagja pedig a Jahve torzult formája. A varázsszövegek, átkok, áldások és jóslások kedvelt figurája, a korakeresztény időszakban Krisztussal is azonosították, hatása a középkorig tart, utolsó régészeti lelet a lausanne-ban talált Abraszax felirattal ellátott ólomkereszt.
Rátérve a zenére és alkotóira, az együttest Kammer Siebenben is játszó Butow Maler valamint Maria és Troy Southgate alkotja, utóbbi a H.E.R.R. vokalistája volt. A Seelenlicht 2007-ben alakult és 2008-ban meg is érkezett a bemutatkozó lemez. Ahhoz képest, hogy az alkotók nem távoli műfajok szülöttei a lemez mégis elég vegyesre sikeredett, mind zeneileg, mind hangulatilag.
Az albumot nyitó Prelude kellemes hegedűs tétel, szomorúan bájos, hangulatában kicsit le is lóg a lemezről. Második a Demian, ami a 13th Street - the Sound of Mystery, Vol. 4. válogatáson is helyet kapott, korai Death in June hatásokat tartalmaz finom elektromos gitárral, könnyedén visszhangos férfiénekkel, kimondottan jól hallgatható darab, szövegében utal az Abraszax szimbolikára is. Komorabb a Diary Of Desolation (Part One) több benne az elektonika és billentyűsök, ének nincs, csak a H.E.R.R.- ből ismert szavalás, annak is a „spoken word” fajtája, ami sajnos nem működik annyira, mint az anyazenekarban. Ezúttal egy rossz kisgyermek esti meséjére hasonlít, amelyben egy kevés színészi tehetséggel megáldott apuka adja elő az összes szerepet Hófehérkétől a gonosz mostoháig. Más vonalat képvisel a She Walks In Beauty, rekedtes neofolkos hangzásvilágával. Orgonahangzással és hegedűvel, valamint kórussal nyit az erősen teátrális, mégis nagyon jó dal a Flamme, amely végig megtartja műfaji kavalkádját, meglepő és mégis működőképes, mint a bécsi filharmonikusok a diósgyőri vasgyárban. Újabb grimmi hagyományokat elevenít fel a Diary Of Desolation (Part Two), ezúttal még kevésbé működik, jobban jártunk volna, ha a dal nem két részben kerül fel a lemezre, hanem egyben marad a fiókban. Igaz, ez utóbbi jobb zenei háttérrel rendelkezik, mint elődje. Lágy háttérdal a Herne The Hunter, amit a harci dobokkal alátámasztott Valhalla követ, szintén szavalással kísérve, ezúttal mégis működőképesen. A kétrészes Idle Thoughts On The Janus Shore visszatér tündérvölgybe, de nem túl izgalmas tájon vezet a herceg útja, a közepe felé már a fehér lova is alszik. Mielőtt a hallgató is így tenne, elérkezünk a The Modern Saxonshoz, ami címében, témájában és atmoszférájában a hagyományos folkos vonalat követi annak minden kliséjével és szerethetőségével. A következő két tétel szintén a grimmi tájakon kalauzol a már megszokott hangulatban, a záró dal a Seelenlicht suttogó énekével és szomorú hangulatával szép lezárása a lemeznek.
Összességében kellemes háttérzene a Seelenlicht, ritkán kapja csak fel a fejét a hallgató, de akkor azonban érdemes odafigyelnie.
Forrás:
Seelenlicht,
Kákosy László: Az alexandriai időisten, Osiris kiadó, Budapest, 2001
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
