- máj és kloroform -
Az utóbbi pár év hatalmas deathrock dömpingje rengeteg nagyszerű bandát kitermelt, ezek egyik üde színfoltja, a francia Violet Stigmata. Már írtam eme rovatban a bandáról, és mindkét eddigi nagylemezük monumentalitása lenyűgözött, és most itt a harmadik mestermű 2006-ból.Ezuttal a banda egy nagyobb kiadónál jelentette meg lemezét, a német Pandaimoniumnál (Clan Of Xymox, Elusive, Morthem Vlade Art) valószínű, hogy nagyobb ismeretségre is szert tehetnek.
Mikor először végighallgattam a lemezt, feltűnt, hogy valamelyest eloszlott valami abból a sötét atmoszférából, mely eddigi lemezeiket jellemezte. Nem mondanám, hogy egy vidám lemez született, még így is nagyon sötét, de már nem olyan fájdalmas mértékben. A szintetizátor és az electro hangszínek elsődleges feladata kizárólagos jelleggel egy éjfekete atmoszféra elővarázslása, kevesebb az electro ritmus, ami az előző 2 cdn megtalálható volt. A dalok maradtak ugyanolyan zseniálisak, mint eddig, minőségi változásnak nincs nyoma.
Egy rövid intro után a Chloroform vánszolós dala következik, ez már önmagában sem egy szívderítő kompozíció! Ezután egy igazán remekbeszabott dal következik, a Will You? , mely maga a tömény nagyszerűség! Az ember el sem hinné, hogy ilyen agyafúrt melódiákat hall, olyan mesterkélten következnek a témák egymás után. Egyik dallam meglepőbb, mint a másik, de aki ismeri a bandát, annak ez nem újdonság. A cd tematikája nagyjából az, hogy van egy lassabb, vagy a hangulat színezésére szánt dal, és utána egy gitárosabb, kissé gyorsabb, nóta. Sokszor keringő, vagy cirkusz szerű melódiák hangzanak el a lemezen, máskor meg egy fortyogó sötét masszában találja magát az ember. A billentyűshölgy, Celine hangszere az egyik alappillére ennek a muzsikának, minden egyes dalban feltűnik. Nico, az énekes/ gitáros hangja teljesen tökéletesen passzol a zenéhez. Gitárok csak bizonyos dalokban kapnak lehetőséget, ott viszont amennyire a hangulat megkívánja, kellemes dallamokat szállítanak.
A lemez 19 dalt tartalmaz, kicsit több mint 70 percben, a francia zenekar ezúttal is a maximalításra törekedett minden téren! Nincs másolás, koppintás, csak nagyszerű, egyéni, éjfekete dalok, és a sötétség igazi eszenciája! Ez kötelező minden deathrock fantikusnak! (10/10)
Kiadó és honlap: Violet Stigmata, Pandaimonium Records
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
