"1788. január 22-én született és 1824 április 19-én hunyt el Lord Byron, az angol romantikus költészet egyik legnagyobb alakja, aki élete során többek között a Childe Harold zarándokútja című költeménnyel és versesköteteivel szerzett világhírt. Byron egyedi művészetével ugyan nem teremtett iskolát a romantika későbbi képviselői számára, arisztokrata életmódjával, a spleen megtestesítésével és az – egyéni és kollektív – szabadság iránti rajongásával viszont eszményképet adott a 19. század emberének. (...) Bár az életében sokat bírált és gyakran üldözött költő feltűnés és pompa nélkül akarta lezárni „terhes létezését”, művészi nagysága folytán végül díszes temetést kapott, szívét pedig Meszolóngion egyik templomában helyezték el. Byron neve a halála óta eltelt majdnem két évszázad alatt fogalommá nőtt, az életét körbeszövő legendák mára szinte menthetetlenül összeforrtak a valósággal, miközben idealizált alakja az orosz Puskintól a francia Verlaine-ig a 19. század művészeinek példaképe lett." Rubiconline
Álmatlan napja, csillag, szomorú,
messziről izzó, könnyes sugarú,
az éjt csak néző s oszlatni kevés:
olyan vagy, mint a szép emlékezés.
A múlt is így, a voltak fénye itt
tehetetlen csak csillog s nem hevít –
mécsét gondok virrasztva nézitek:
ragyog de távol, tiszta de hideg.
(Byron: Álmatlan napja, Ignotus fordítása)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
