Sötét Csillag
Vándorolva a világegyetemben
Oda és vissza-szétszaggatott
A galaxisok megfeneklett javai-összetörve
Kimerülve,éhezve egy
vadász még mindig
Rejtve lopakodik néhány bolygó mögött
Keskeny utakon...
Sötét csillag te vagy a fény az éjszakámban
Sötét csillag nem leszel a vezetőm?
Sötét csillag miért menekülsz tőlem?
Sötét csillag miért nem ölsz meg?
Milyen rég volt mikor beléd rohantam
Vakító szikrák pattantak
Mikor elvesztettem az utam
Oda és vissza-káprázat
Kimerülve éhezve még mindig egy vadász
Rejtve lopakodik néhány bolygó mögött
"Gyorsabban!,Gyorsabban!"
Holdak és bolygók haladnak el
vak fénnyé halványodva
Az ember fekete hegyeket hamisított
vak szerelemmé halványodva
A képernyők talán eltorzultak
A radarok talán süketek
A szerelemre vadászva, a szerelemre vadászva...
Reinkarnáció
Nincs béke a mennyben
Nincs béke a földön
Nincs szeretet a mennyben
Nincs szeretet a földön
Nincs hit a mennyben
Nincs hit a földön
Nincs remény a mennyben
Nincs remény a földön
Szóval körbe-körbe mész
Egy másik élő egy másik seb
A haláltól a születésig a születéstől a halálig
Nincs időpocsékolás nincs pihenés
Ígyhát körbe-körbe mész
Egy másik élő egy másik seb
És mikor végre megérinted a fényt
Visszaküldenek az éjszakába
Nincsennek barátok a mennyben
Nincsennek barátok a földön
Nincsennek szentek a mennyben
Nincsennek szentek a földön
Nincsennek szellemek a mennyben
Nincennek szellemek a földön
Nincsennek istenek a mennyben
Nincsennek istenek a földön
Reinkarnáció:a kínzás nem ér véget
Reinkarnáció az átkozot sorsunk
Lefelé,lefelé,lefelé
Átsétáltam a homokon a lágy és fehér homokon
És éreztem a napot a fényes és forró napot
És láttam az óceánt a kék óceánt
És gondolatok jöttek
Gondolatok rólad
Lefelé,lefelé,lefelé
Lefelé érzek...
Nézz,nézz engem térdelek
Gyere vissza gyere vissza kérlek!
Láttam a világot és nem találtam választ
Mondd meg,mondd meg mondd meg miért...?
Fruehligstraum (Tavaszi Álom)
Egy gyönyörű kertről álmodtam
májusi virágokról és rétekről
Mikor a napok elmúlnak mint az arany nap
És a gondok olyan messzinek tünnek
De mikor felébredtem nem volt nap
És a szél hidegen és erősen fújt
Betegnek és magányosnak éreztem magam
Sziklákra festett virágokat láttam
Megpróbáltam felmelegedni egy téli napon
És újra behunyni a szemeim
A tavasz és a virágok már eltüntek
az egész keresésem hiábavaló volt
Nevetsz a bolond álmodozón
aki virágokat látott télen
A szerelem és boldogság napjairól álmodtam
Mikor a szemedbe néztem
Mikor csendben ültünk egymás mellett
Mikor mosolyogni láttalak
Egy kicsit mikor felébredtem...
Mikor térek vissza egy jobb világban
Mikor fogom majd a kezed?
Szeress a végig
Várva a hajnalra
Várva az éjszakára
A napok túl hosszúak
A napok túl fényesek
Szeress,szeress a végig
Ez az ember üldöz
egy tőrrel a kezében
Sosem juthat el
A földjeinkre
Szeress,szeress a végig
Összeesel mellettem
Összeesel a karjaimban
Ez az éjszaka örökké tart
nem fog jönni a reggel
Szeress szeress a végig
A mennyben készült
Keresek valamit amit megoszthatnék
Nem tudod hová vezess
Dobd el ezt a szomorúságnak nevezett világot
néhányan közülünk örökké álmodják ezt
Nem tudják hová rejtsék
Csak folytatják a körutazást
De tudom én nem folytathatom
És nem tudom mi kötöz le
A szeretők akik megtalálnak
Csak vezetni akarnak
Senki sem akar veszteni
ellenállhatsz nekik
Megbocsájthatsz nekik
Odaadhatod nekik az ideális világot
Nem tudják mi jó
Nem tudják mi rossz
De higgy nekem nem félnek
Csak hallgass most
és felejtsd el őket
Nem hiányoznak neked,nem akarsz harcolni
Emlékezz rám
Mert ez a mennyben készült
Próbálj elhagyni
próbálj elkerülni
A napok elmúltak
A napok elmúltak jól tudom
A hang eltűnt a csókod nélkül
A hang eltűnt nélküled
Az éjjel olyan hosszú arany szobákban
A szívem olyan erős a legfurcsább állapotban
A hangok a mennyből messze felettünk
A szemeim felnéznek és megérintenek
Csak fekete leplemben tudnék aludni
Mikor elérem e napok éjszakáját
Csak a fekete krpita alatt tudok aludni
mikor elérem e napok éjszakáját
Miért idézzük fel aztán az árnyat?
Miért próbáljuk aztán megmagyarázni?
A szerelem ékszakája
Mikor hallottalak a nevemet kiáltani
Megfulladtam a szomorúságban
Feketerigó énekelt a fán
Megfulladtam a szomorúságban
Mert ma éjjel eloltjuk az összes fényt
A szerelem éjszakáján...
Mikor újra láttam az arcodat
Elégtem a hóban
Minden megpróbáltatásom hiába volt
...elégve a hóban...
Ulysses
Messziről jöttem ,a semmiből
A tengeren,a levegőn át
Add nekem a szerelmed...
A szabadság vágya összetörik ajkaidon
Az elveszett szívek érzése fuldokló hajókon
Add nekem szerelmed
Add nekem álmaid...
Kötözz az árbochoz
És vágyódj és sodródj el
Add nekem szerelmed...
Ahogy az idő múlik a hajók zátonyra futnak
Örökké az idő örökké a lélek...
Add nekem szerelmed....
