A dolgozatomhoz készített számítógépes program segítségével a dark-goth együttesek dalszövegeit vetettem vizsgálat alá. A program megszámolta az összegyűjtött szövegekben előforduló összes szó gyakoriságát. Nem volt képes arra, hogy a szövegekben megtalálható szimbólumokat, illetve metaforákat is értelmezze, csupán a konkrétan előforduló szavakat gyűjtötte ki. Angol nyelvű dalszövegeket vizsgáltam, s egy adott fogalomnak a különböző szóalakú változatait összevontam.(1)
Olyan együttesektől válogattam, amelyekre a legtöbbször hivatkoztak mint dark-goth zenekarok, s amelyeket játszanak dark szórakozóhelyeken.(2) Kontrollként nem–dark, populáris könnyűzenei dalszövegeket gyűjtöttem össze, olyanokat, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek. Többnyire a mainstream pop irányzatba tartoznak, a monokulturális médiának köszönhetően ezek szólnak Csíkszeredától Chicagoig a fiataloknak készített rádió– és tévéműsorokban. Tehát ezek a nyugati civilizáció ízlését szolgálják (ki). A minta hasonló nagyságrendű, kb. 44.000 – 44.000 ezer szó, amely körülbelül 300 – 300 dal szavainak az összege. A fogalmak kiemelése önkényes, azokat a szavakat válogattam ki az alábbi táblázatba, amelyekről feltételeztem, hogy hangsúlyosan eltérnek a dalszövegek két csoportjában, illetve amelyeket az elemzés során számottevően eltérő kvantitásúnak találtam. A lista végére ellenőrzésképp felvettem a baby szót, amelyről azt sejtettem, hogy a népszerű popzenében sokkal többször hangzik el, mint a dark-goth szövegekben. A táblázat adataihoz azt fűzném hozzá, hogy azokban a populáris dalszövegekben, amelyeket vizsgáltam, egyáltalán nem fordult elő maga a halál (death) szó, csak valamilyen – a hétköznapi életben megtapasztalható – formában (died, die, dead, azaz meghalt, meghal, halott), szemben a dark szövegek 23 említésével. A halál szó összes formájának említése a táblázatban látható (82). A haldoklás szó, amely érzelmi többletjelentéssel bír (dying, dieing) szintén nem jelent meg a populáris szövegekben, szemben a dark szövegekben talált 19 említésével. A pokol és a menny szavak jelentős eltérése jelezheti, hogy a dark dalszövegekben vallásos, a transzcendens felé nyitott világkép fogalmazódik meg.(3) Valódi tartalomelemzési vizsgálattal – amely figyelembe veszi azt az üzenetet is, amely a közleményekben nincsen nyíltan kimondva, de a közlemény kódolásának módjában el van rejtve (ANTAL 1976) – több sajátosságot le lehetne szűrni a szövegek összehasonlításával, mint ezzel a mechanisztikus módszerrel. További olyan hangsúlyos különbségeket is adódtak, amelyek okait kutatni lehetne, mint például a te szó (dark: 1061 , kontroll: 1801), a miénk (dark: 119, kontroll: 44) vagy pedig szem/szemek (dark: 158, kontroll: 57) előfordulásának jelentős eltérése. Statisztikai vizsgálatokkal az eltérés intenzitását meg lehetne határozni. A rögtönzött vizsgálat eredménye egybecseng azzal a feltevéssel, hogy a halál jelensége, a halálra, szenvedésre utalás hangsúlyosan van jelen a dark-goth szubkultúrában – legalábbis a dalszövegeiben, amely kultúrájának alapjait képezi – inkább előtérben van az őt befogadó anyakultúrához képest (illetve annak a populáris könnyűzenéjében megfogalmazott világképéhez képest)
(1) Például a félelem fogalma tartalmazza a szó gyökének összes előfordulását: félni, félek stb.
(2) Többek közt: The Cure, Sisters Of Mercy, The Mission, Zeromancer, Bauhaus, Death In June, Attrition, Tear Garden, London After Midnight stb.
(3) Hozzá kell tenni, hogy az angol nyelvben bizonyos kifejezések, amelyek ezeket a szavakat tartalmazzák már csak távoli kapcsolatban vannak a vallásos tartalommal, hétköznapivá váltak, mint pl. a „go to hell” (menj a fenébe) illetve pl. „I’m in heaven” (Mennyországban érzem magam).
Ősz, mindörökké - Bevezetés a dark-goth világba (Egy szubkultúra pillanatfelvétele)- Szociálpszichológiai műhelymunka; részlet. Írta: Kis Gábor
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
