Összegzés

„Az ember legerősebb és legidősebb érzelme a félelem. A legerősebb és legidősebb félelem nem más mint a félelem az ismeretlentől.” –
Howard Phillips Lovecraft

A dolgozatban tárgyalt szubkultúra leginkább fiatal, 20 és 30 év közötti személyekből áll, s ezek a fiatalok az anyakultúrától elkülönült csoportos keretben találják meg a számukra megfelelő probléma–megoldási modelleket. „Súlyos” kérdéseket tesznek fel önmaguk létével kapcsolatban, amelyekre kielégítő válaszokat nem találnak a szélesebb értelemben vett kultúrájukban. A materialista, fogyasztói világot elutasítják, a meghökkentő külsőségeikkel és kérdésfelvetéseikkel, a halálhoz és az okkult tanokhoz fűződő kapcsolataikkal heves reakciókat váltanak ki a társadalomból, amely a normaszegőknek járó stigmatizálást is maga után von(hat)ja.
A dark-goth szubkultúra „közös nevezője” alapvetően a zene, és az általa közvetített sajátos, borongós hangulat. A mozgalom az 1970-es évek végén alakult Nyugat Európában, merítve az archaikus korok és a középkor örökségéből, a gótika spiritualizmusából és szimbolikájából, az irodalmi romantikából. Fontosnak tartják a külsőségeiket, de leginkább a hasonló életérzés köti össze őket.
Budapesten a szubkultúra pár száz főt ölel fel, akiknek saját rendezvényeik, törzshelyeik, nyomtatott és internetes kiadványaik, internetes rádiójuk, ruhaboltjuk van.

Ősz, mindörökké - Bevezetés a dark-goth világba (Egy szubkultúra pillanatfelvétele)- Szociálpszichológiai műhelymunka; részlet.