IRODALMI HATÁSOK
A dark szubkultúrára igen erőteljes hatást gyakoroltak az irodalom nagy alakjai. A fentebb már említett történelmi és irodalmi stílusok korszakaiból nagyon sok elemet merített a mozgalom saját formai és ideológiai jellemzőinek, azaz egyedi ideológiájának kialakításához. Logikusan következik tehát, hogy példaképeit is e korok alkotóiból választotta ki. A romantika különösen nagy hatást gyakorolt a gót szubkultúra tagjaira. A nyugati irodalom képviselői közül leginkább Byron, Shelley és Baudelaire munkásságát tartják nagyra. De a hazai követők azért nem feltétlenül ragaszkodnak a külföldi példákhoz, hiszen magyar vonatkozásban is felfedezték a maguk "romantikusait". A stílus itthoni nagy alkotói között feltétlenül meg kell említenünk Ady, Kosztolányi, Radnóti Miklós, Pilinszky János és Weöres Sándor tevékenységét. A magyar darkok az ő műveiket is szívesen forgatják. A nevek említése talán egyértelművé teszi, hogy a kultúra érdeklődése főként a líra műneme felé orientálódik. Ám nem léphetünk át említés nélkül a prózán sem. Kosztolányi kiemelkedő népszerűségnek örvend e téren, a külhoniak közül pedig a legismertebb névként Edgar Allan Poe-t ismerik el. A korai krimi műfajának megalkotója egyike a legkedveltebb íróknak a "halálmadarak" között. Nem maradhat ki azonban a felsorolásból H. C. Andersen sem.
A DARKOK HELYE A TÁRSADALOMBAN
Nemzetközileg átvett elemek és magyar sajátosságok:
A gótok legnagyobb tömegbázisai Németországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban találhatók. Ennek nagyszerű ellenpontja lehet Magyarország, ahol a tipikus "keménymagot" Szelevényi Gellért szerint (akire a későbbiekben is gyakran fogok támaszkodni) talán ha ezer ember alkotja. Ez persze nem feltétlenül rossz. Régóta tudjuk, hogy a mennyiség gyakran a minőség rovására megy, így akár azt is feltételezhetnénk, hogy a magyar "gothic" élet valóban tartalmas és mélyen értelmezhető lehet.
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a kis létszámú bázis nem feltétlenül óv meg a popularitás és a sekélyesség vádjától (lásd később az előítéleteknél). És bár a szubkultúrák ideológiai hagyományőrzésének jót tesz, ha kívül esnek a PR és a piaci törvények hatókörén, azért lássuk be, a zeneipar igenis e törvények alapján működik. Azzal pedig, hogy egy irányzat kívül esik a népszerűség (avagy népszerűsíthetőség) határain, könnyen megfoszthatja magát néhány maradandó zenei- és fesztiválélménytől.
ZENEI ÉLET
A gót stílus az egységes nemzetközi punktól való elszakadás után Magyarországra is begyűrűzött. A kezdeti első fellángolást követően azonban a kilencvenes évek elejétől vákuum keletkezett, ami nagyjából egészéből a mai napig tart. Ennek köszönhető a fentebb már említett kis számú (mintegy ezres) közönség is. Ekkora bázis nem elegendő ahhoz, hogy eltartson saját együtteseket, így elmondható, hogy - néhány "hobbizenekart" leszámítva - hazánkban nincs tipikusan dark zenekar.
Jobb híján tehát maradnak a külföldi nagy etalonok, illetve az a néhány magyar underground együttes, akinek a zenei irányvonala közelít ugyan a góthoz, de mégsem sorolható be következetesen az áramlatba.
A dark gót szubkultúra / Egy dark újság elemzése - médiatükör. Szakdolgozat; részlet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
