Szubkultúra váltás és megtartott elemek

Szubkultúra váltás és megtartott elemek:

Előző dolgozatom készítésekor, személyesen tapasztaltam, hogy a szubkultúra tagjai közül sokan nem szeretik a tipizálást, címkézést, szubkulturális besorolást, tehát, még amennyiben tagok is, nemleges választ adnak, vagy nem válaszolnak, egy ezzel kapcsolatos kérdésre. Másrészt nehéz meghatározni, hogy hol a határvonal az elhagyás és az aktivitás csökkenése közt. Ezért megpróbálkoztam több irányból körbejárni egy-egy témát, feltettem néhány direkt kérdést (nem sok reményt fűzve a válaszok használhatóságához). Köszönet, azoknak, akik válaszoltak az „Amennyiben elhagytad a dark-goth szubkulturális életben való aktív részvételt, esetleg másik szubkultúrához csatlakoztál, miben látod ennek okát?” kérdésre. Sokkal többen válaszoltatok (42%) mint gondoltam, és nagyon lényegre törően megfogalmaztátok véleményeteket, mely sokban összecseng az általam feltételezettekkel:
- „…egyre kevesebb volt az ismerős a rendezvényeken, mar nem éreztem olyan jól magam…”
- „Felnőttem.”
- „Összességében az életvitel változásában.”
- „Minél kevesebb buliba jártam, annál inkább kezdtem "elátlagosodni", nem volt hova kiöltözni, és mivel a fejem lágya is benőtt, nem is éreztem annyira fontosnak már a polgárpukkasztást.”
- „Kevesebb időm van, kevésbé érzem fontosnak…”
- „…az életkor előrehaladtával, új élethelyzetek előkerülésével, és a gondolkodás változásával másfelé fordul a figyelem.”
- „…sem kedv, sem elegendő pénz nincs sokszor a kimozduláshoz.”
- „már nincsenek megfelelő helyek, (bulik) ahol összejöhetnénk.”
- „…olyan szinten kitaszítónak, felsőbbrendűnek éreztem ezt a szubkultot, hogy egy idő után már semmi kedvem nem volt a bulikra járni.”
- „A dark egy kényszer, ami menedéket ad a társadalmi normákban csalódott embereknek. Én szeretném ha ez nem egy menekülés lenne, hanem tényleg egy választás. Sokkal 'Menőbb' lehetne. Nem elégedetlenek gyűjtőhelye, hanem tevékeny, közszereplő embereké (még ha deviánsak is).” (idézetek a 2012-es kutatásból)
A kutatásban részt vevők 72%-a nem tagja más szubkultúrának, tehát még mindig tagja a dark szubkultúrának, vagy elhagyta azt, de nem egy másik kedvéért.
Kevésbé közvetlen kérdés a „Van-e másság- és eltéréstudatod?”, amellyel kapcsolatban feltételezem, hogy a korábban mért magas (84,7%, lásd: 10.) „igen-arány” helyett, kisebb arányú „igen”-t, esetleg „nem”-et kapok. 52% mára már nem rendelkezik másság- és eltéréstudattal. A „csoportok szemszögéből nézve a másság jelöli ki a csoport határait és különíti el azokat, akik nem tartoznak a csoportba, ezért ők általában pozitívan viszonyulnak saját másságukhoz.” (10.) A másság-tudat az, ami kimondatja velünk, „én nem vagyok olyan”, minősítés nélkül, egyszerűen, tudatosítja az eltérést. Másságunk kifejezésének terepe a szubkultúra, eltávolodva a domináns kultúrától, összefonódva a „mifélénkkel”. Felmerülhet bennünk a kérdést, hogy mi volt előbb: a szubkultúra vagy a másság-tudat? A másság-tudat olyan, mint egy kukac életünk piros almájában. A kukac akár meg is dögölhet, de a nyoma örökre ott marad a héjon és a lédús húsban. Amennyiben a dark szubkultúrához való kapcsolódáskor és az aktív szubkulturális élet alatt éreztük ezt, vagy talán pont emiatt sodródtunk ide, akkor ez egy olyan mély, a személyiséget átható, formáló, hajtó tényező kell, hogy legyen, ami nem „múlik el” csak azért, mert az élet változik körülöttünk, mert elkopnak mellőlünk a barátok, mert dolgozni kell menni, mert már „kinőttünk a máskodásból”. A válaszadók 48%-át még mindig eszegeti a másság kukaca.

A másság tudatosított eltérés, így kizárja a teljes konformitást, mégis eltolódás várható a konformizmus irányába, a „Jellemző rám: konformista – nonkonformista” kérdésnél:

Konformista (2012-es kutatás):

Mindkét időpontban a legtöbben inkább konformistának ítélték saját magukat, ám míg 2002/03-ban ők, a teljesen konformistákkal együtt is, csak 45%-ban vannak, 2012-ben 52%-ra növekedett arányuk. Legnagyobb csökkenés (-13%) a teljesen nonkonformisták közt tapasztalható.

Ezen a ponton visszanyúltam a szakdolgozatomhoz, ott ugyanis a szubkultúra speciális jellemzői felsorolásra kerültek. A következőket használtam (10.):

Viszonylagos tartósság az emberek egymás közötti kapcsolataiban és viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységben:
-A dark-goth szubkultúrában csoporttagságod, részvételed 2002-03-ban és jelenleg? 2002-03 táján 88% nagyon és inkább aktívnak minősítette, mára ez 36%-ra csökkent.
-Játál-e, jársz-e most a szubkultúra körébe tartozó buliba, koncertre, fesztiválra? Akkoriban 91% aktívan és inkább aktívan látogatott ilyen eseményeket, manapság 34%.
-Kapcsolataid mélysége a dark-goth szubkultúrán belül jelenleg? 37% érzi mélynek vagy inkább mélynek kapcsolatait.
-Kapcsolataid aktivitása a dark-goth szubkultúrán belül jelenleg? 27% tart aktívan vagy inkább aktívan kapcsolatot a szubkultúra tagjaival.

Az emberek egymás közötti kapcsolataiban igen éles váltás történt, passzívabbak és felületesebbek lett, a közösen végzett tevékenységekben is csak kb. harmadannyian vesznek részt.
A csoporttagok elképzelései a csoportról:
-Mit gondolsz, miért lesznek a fiatalok szubkultúra tagok manapság?
Szubkultúra tagság:

A válasz a valami mellett való állásfoglalás (szereti a művészeteket) és pozitív minősítés (igényes) helyett, most valami ellen (utálja a diszkós zenéket és ruhákat) szól. Ez a tényező kevésbé jó színben tünteti fel a „mai fiatalokat”. A családi viszony meghatározó jellege nőtt, a tagság divatos mivolta gyengült.
A válaszadók fele nyomon követi a szubkultúra változásait, tehát van némi rálátásuk a zenei, öltözködési, intézményesülési és létszámot érintő kérdésekre. A többség szerint a szubkultúra létszáma csökken (66%). Ez természetesen csak tipp, azonban felvázolja azt a tendenciát, miszerint a „kiöregedők” helyébe nem érkezik „ütőképes” utánpótlás.
Hagyományok és szokások kialakulása, amelyek általában hosszabb fennállás esetén jellemzik a csoportot - ilyenek például az egyenruhák, a jelvények, a csoportba kerülés megszabott követelményei: Rajongás a zenéért:

Zene (2012-es kutatás):

A zene: szórakozás, művészet, beszélgetési téma, tőke, ha kapcsolatokat akarsz építeni vagy dj akarsz lenni, önkifejezési mód, bizonyos esetekben médium egy magasabb rendű értelemhez, sziget, ahova menekülhetsz, energia, ami továbbvisz, a zene több, mint zene. 2004-es kérdőíves kutatásomban a szubkultúrához tartozás tíz kritériumát kellett (1-10-ig) osztályozni, ennek alapján: 1. ismerje a régi és új zenekarokat, zenéket. (10.)

2002/03-ban 92% hallgatott csak és többségében a szubkultúra körébe tartozó zenéket szemben azzal a 8%-kal, akik többségében nem vagy egyáltalán nem (?!) a szubkultúra körébe tartozó zenéket preferáltak. 2012-re az arány 58-42-re módosult, ez 34%-os eltolódás. Érdekes, hogy amennyiben csak a nyers adatokat vesszük, mindkét időpontban a többségében a szubkultúra körébe tartozó zenét hallgatók vannak. Legnagyobb változás, növekedés, a többségében nem a szubkultúra körébe tartozó zenéket hallgatók közt van.

Hivatkozások:

10. http://www.ld50.hu/vu/blog2004apr/fjusha_-_deviancia_szakdolgozat.pdf

Szubkultúra elhagyás, társadalmi folyamatok és egyéb állatfajták, avagy mi lett veletek darkok, gothok, ebm-esek, vámpírok, industrial arcok, synth pop-osok, cure-osok, furák...?; részlet.