A múlt hétvégi programdömpingben a választásunk a SoundOfJapan 10 éves jubileumi rendezvénysorozatának első estjére esett, a szívünkhöz közel álló ANEZ mellett Japánból érkezett az Iloy.
A korai kiírásra (19.00) érkezve még a beállás foszlányaira fogyasztottuk első sörünket, a Tündérgyár nyugodt télies hőmérsékletű udvarán – hangolódtunk és vártunk-vártunk, végül is fél kilenc környékén lépett maroknyi érdeklődő előtt a számomra még friss képet mutató (rég jártam erre, sokat fejlődött a hely) színpadra ANEZ. Mint más esetekben is, Zoziék lassan építkeztek, tették-simították egymásra a szerzeményeket, hangképeket, a nyugodt verselős-elmélyülős dalokat egyre keményebb hangvétel követette, a végén már az Atari Teenage Riot / vagy a Tying Tiffany is beugrott nagyon húzos pörgetéssel zárult a számomra eddig legjobb koncertjük, új szerzeményt is hallottam – hamarosan talán kész a lemez is…
Az Lloy sokkal többet érdemelt volna, igazán rossz, hogy nem vonzott több érdeklődőt ez a goth/coldwave/deathrock banda, a mintegy 20 embert viszont megmozgatták, nem volt érezhető produkciójukon az, hogy ilyen messziről jőve csalódottak lennének.
Úgy éreztem magam, mint a lipcsei Werk II deathrock napjain, kevés pihenés és végig zúzás a színpadon, szinte kivétel nélkül jól megírt és fülbemászó dallamok, jéghidegen reszelős gitártémák és egy kedvesen őrült női vokál – megérte eljönni meghallgatni Őket. Mint ahogy érdemes a SoundOfJapan koncertszervezéseit is figyelemmel kísérni, izgalmas dolgok történnek a házuk táján.
Valovics Tímea fotói
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
