Hysteric Helen koncert, Gyár, Budapest, 2008. 10. 25.
Eme rangos rendezvény, a hazai gothic bulik legismertebbjének 10. születésnapját hivatott megünnepelni. Bizony, bizony, ez nem kevés idő, a Nekromantika néven indult partysorozat egy évtizedes múlttal büszkélkedhet. Ezalatt az idő alatt több helyen bukkant fel a Gelka által rendezett buli, a Patkánylyuktól elkezdve, a Voodoo-n át, a jelenlegi Gyárig - felejthetetlen, élményekben gazdagítva az odasereglett feketébe öltözött közönséget.
A 10 éves évforduló megünneplésére szánt napon, csak lassan szivárogtak az emberek a Gyárba. 21 órakor elkezdődött a vetítés, melyen az eddigi bulik pillanatait lehetett szemügyre venni a képeken. A kisteremben pedig a Nekromantikával kapcsolatos plakátok, szórólapok, belépők tömkelegét lehetett megtekinteni. A vetítés éjfélig tartott, mikor is színpadra lépett, a hazánkban már többször is járt szlovák Hysteric Helen triója.
Megjelenésük sokkoló volt, az énekes Dirty 77 csíkos rabruhában jött elő, béklyóval a lábán, bilinccsel a kezén. Még ennél is meghökkentőbb volt Miss Valentine megjelenése, szőke (majdhogynem fehér) göndör parókában, egy elfuserált angyal jelmezében nyomkodta a billentyűzetet. Carlos gitáros felemás bakancsban, csíkos zokniban, fekete ruhában, piros tányérsapkában a fején pengetett. Rég láttam ilyen extrém színpadi öltözéket. Szerencsére, a nem mindennapi ruhatár mellé első osztályú batcave muzsika is társult, elég jó hangzással megfejelve. A banda névadó számával („Hysteric Helen”) nyitottak, és az elejétől a végéig lenyűgözött a zenekar hozzáállása, színpadi produkciója. Miss Valentine a billentyűk kezelése mellett énekelt is, kellemes, vékony kislányos hangján. Dirty 77 az éneklés mellett gitárt is kezelt pár dalban, mely megkívánta a dupla húros hangszer megjelenését. Az ő hangja, a kissé sikítozós orgánum remekül passzol ezekhez a kidolgozott batcave melódiákhoz. Felhangoztak a legnagyobb slágereik, „Blinded By Light”, „To The Cage”, „Only Myself”, „Glen Or Glenda”, Snuff Song”, és személy szerint legnagyobb favoritom, az „Im Deep”. Ezután, az elsőrangú nóta után levonultak a színpadról, majd még egy dallal tértek vissza, a kissé bizarr című „Kiss Me, Piss Me”-vel. Nagyjából 1 órát játszottak, repertoárjukban voltak új, eddig általam nem ismert dalok is. Tavalyi fellépésük is mély nyomokat hagyott bennem, de ez most még jobbra sikeredett, mint a múltkori! Igazán kijöhetnének már egy nagylemezzel, remélhetőleg erre nemsokára sor kerül, és megkockáztatom, Európa élmezőnyébe is bejuthatnak eme stíluson belül!
A fergeteges koncert után máris beizzott a táncparkett, és Gelka, Papi, és Tiferet vette át a dj-pultot, örökzöld goth klasszikusok felelevenítése céljából. Remek szórakozásnak lehettünk részesei, azonban, én ennél több ember megjelenésére számítottam, hisz alig voltak többen 100 embernél.
További sok sikert kívánok a Nekromantikának, és még minimum 10 sikeres évet!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
