Az 56 hektáron elterülő temető Magyarország egyik legrégebbi összefüggő sírkertje, amit a mai napig használnak, Nemzeti Panteon, ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai nyugszanak
Az 1800-as években Budapest területén több kisebb temető működött, de az 1840-es évekre ezek a temetők már akadályozták a város fejlődését. 1847-ben a városi tanács nagy területű köztemető létesítését határozta el a lakott területen kívül, a "Kerepesi Földeken". A temető 1847 június 15.-én nyílt meg, a megnyitáskor a területet már használta a pesti ortodox (görög-keleti) egyház a mostani szovjet parcella helyén. A terület egyházi beszentelése 1847. november 4.-én történt. Az első temetésre az 1848-49-es szabadságharc után, 1849 április 12.-én került sor, ide temették az április 6.-i isaszegi csatában megsebesült és a Rókus kórházban meghalt tizenegy honvédet. A területet Hochalt György kezelte, aki nem törődött a temető állapotával, ezért 1860-ban a főváros saját kézbe vette a sírkert kezelését. A XIX. század végére egyre inkább "dísztemetővé" vált, kiemelkedő személyek kaptak díszsírhelyet ebben a temetőben, elsőként 1855-ben Vörösmarty Mihályt helyezték itt örök nyugalomra. 1857-ben elkészült a temető kápolnája. A temető 1861 január 1.-jén Pest köztemetője lett, városi kezelésbe került. 1886-ban a Kerepesi temető tehermentesítésére érdekében megnyitották a rákoskeresztúri Új köztemetőt. Így a "dísztemető" jelleg ismét előtérbe került. 1867 és 1910 között épült a Batthyányi-, Deák-, Kossuth mauzóleum, az Árkádsor és a ravatalozó. A XIX. században elhunyt és a rendezések során exhumált művészeket az 1928-ban kialakított művész parcellában temették. A második világháborúban a temető komoly károkat szenvedett, melynek nyomai ma is láthatók. A II. világháború után a temető központi területét kiürítették, parkosították, így a köztemető jelleg még jobban háttérbe szorult. 1959-ben átadták a Munkásmozgalmi Panteont, és több munkásmozgalmi parcellát is nyitottak. 1990 után parkosították és helyreállították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját. A köztemetések 1994-ben indultak újra a 42-es, 26-os és a 14-es parcellában. 2000-ben nyitották meg a ravatalozó épülete előtt kialakított szóró parcellát.
Ma a Kerepesi temető Európa legnagyobb szoborparkjának számít, védett zöldfelületekkel, gazdag botanikai állománnyal bír. Nemzeti Sírkertként emléket állít a múltnak, őrzi nemzetünk kimagasló alakjainak emléket, másrészt exkluzív köztemető, újszerűen kialakított, parkosított környezetben (Kegyeleti katalógus, 2000).
Növények szerepe a magyarság temetkezési szokásaiban - Szakdolgozat; részlet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
