Parkbühne – 2011. június 12.
A WGT számomra egyik legjobb koncertélményét a vasárnapi Pouppèe Fabrikk hozta meg. Vasárnap, 20:50-kor kezdték meg az igen erősre sikeredett produkciót a Parkbühné-n. Az első három számot legelöl szemléltem végig. Csak később néztem hátra, és akkor vettem észre, hogy a kitűnő akusztika, a zenekar energikus előadása és Henrik Björkk jelensége milyen hatást váltott ki a tömegből. Erőteljes pogóban fejezték ki tetszésüket. Miután letettem a pakkomat, csatlakoztam az elülső maghoz, és végig táncolva, tombolva észre sem vettem az idő telését, csak hogy elkövetkezett az utolsó szám is. Még szívesen hallgattam volna pár óráig őket, de teljes elégedettséggel jöttem ki a koncertről, amin elhangzottak pl. a Summon the spirits, Watch your sex, Elite electrronics és más nevesebb számaik is.
A zenekart 1987-ben alapította Leif Holm és Henrik Stahl, majd hozzájuk csatlakozott Magnus Hellquist, Henrik N. Björkk és Peter Sunström (de csak Leif Holm és Henrik Björkk maradt az 1989-es felállásból). A svéd EBM banda neve egy francia-norvég szóösszetétel, melynek a logójukhoz hasonlóan nincs mélyebb értelme. Először a minimalista elektronika jellemezte (mint: Deutsch Amerikanische Freundschaft), később viszont főként Jouni Olilla és Jonas Aneheim gitárjátékának köszönhetően egyfajta elektronikus metál felé kezdtek közeledni, (sok helyen indusztriál metálként is kategorizálják őket). Mindkét alapító tag az olyan bandákat kedvelte, mint a DAF, Die Krupps vagy Nitzer Ebb, és ez az érdeklődés adta meg zenéjük alapját. Leif 1989-ben írta meg a Die Jugend és a Needs szövegét. A Die Jugend megjelenése magával hozta a sikert, és felkeltették a Hot Stuff érdeklődését, azonnal lemezszerződést ajánlott az együttesnek.
’90 februárjában készült el debütáló albumuk: a Rage. Első hivatalos koncertjük a Jönköpingben lezajló fesztiválon volt, ahol együtt léphettek fel a Cat Rapes Dog-gal, és a Dead Eyes Open-nel. Svédország és Norvégia után meghódították a német közönséget is. Először Németországban a Dorian Gray nevű techno klubban léptek fel. Folyamatosan jelentek meg albumaik, a zenekartagok pedig párhuzamosan más projektekben is részt vettek. Pl. Leif és Henrik, ill. Jouni Ollila (Ater Koma) és Lars Jansson megalapította a PAF-ot (Pouppée Fabrikk-Ater Koma-Freundschaft). Tiszteletüket téve a DAF-nak feldolgozták a Der Mussolini-t vagy épp a Der Räuber und der Prinz-t. Mellékesen a Pouppèe Fabrikk számos dalt formált át, és adott elő saját stílusában, melyek közül a leghírhedtebb a Depeche Mode Photographic c. száma. (De megtalálhatjuk a Machineries of Joy-t vagy az Enter Sandman-t is repertoárjukban.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
