- "...a zene a szellem hangja, a lélek nyilatkozata benned." -
Mielőtt a buddhizmus eljutott Tibetbe, a különböző ősi kultuszokból származó sámán rítusokat érintő gyakorlatokat Bon néven ismerték. A kortárs művész, Alexei Tegin vezetésével alakult Phurpa, egy moszkvai székhelyű csoport ebben a hagyományban.
A korábbról az északi mitológiát felelevenítve ismertté vált Freya Aswynn, vagy napjaink egyre nagyobb érdeklődését kiváltó Heilung mellett vannak csendesebben, a rivaldafénytől távolabb alkotó csoportok, ilyen a Phurpa is. Előadás-rituáléjaikon az egykori bon vallás - ami a tibeti buddhizmusban napjainkban is tetten érhető - hangszerein játszanak (dunkar, silnyen, bub, damaru, kanling), a hagyomány liturgiájával és mantra-szavalataival mélyítik.
Alexei Tegin egy meglehetően karizmatikus személyiség, étrendje nyers húsból zöldségekből és speciális italokból áll elmondása szerint, a Phurpa lényegét az "erő generálásában látja, a szertatásokban való utazás - a valóság megváltoztatása."
"Koncertjeik" némelyike teljes egészében megtekinthető, de mint résztvevők beszámolnak róla, vannak olyan vizuális, hallási és fizikai frekvenciák, melyet felvételen rögzíteni képtelenség.
Alexei kortárs/ipari bon-nak nevezett formációja a Scorps, amelyet saját maga készített ipari hulladékokból készített hangszereken hoz létre. A harmadik világháború romjain a túlélő emberiség így fedezheti fel a zenét anélkül, hogy emlékeik lennének - ez az alapkoncepció.
A Phurpával kapcsolatosan egy lebilincselő interjú olvasható a Bardomethodology-n, magyarul pedig a Komakino 'zine ajánlotta figyelmünkbe még 2016-ban.
