Amikor a 2012-es Zeros-al az A38 fedélzetére lépett a Luis Vazquez vezette The Soft Moon, egy csapásra megvette hűvös, kiégető new wave / poszt-punkjával a magyar közönséget. Ez három esztendővel ezelőtt történt nagyjából, azóta nem csak a ladik alatt a Dunán, de a hideg hullámoknál maradva a Golden Gate híd alatt is sok víz hömpölygött alá, hiszen a banda San Francisco-ból származik.
A 2015-ös Deeper anyag turnéra indult hát, ismét az A38-at is figyelembe véve - anno telt ház és nagy siker övezte a pesti koncertet, most október elején érkeztek hozzánk. Akkora lelkesedéssel, mint annak idején, nem tudtam tekinteni a történések elé, őszintén szólva a Deeper engem nem nyűgözött le. Tisztességes "iparos munka", korántsem akkora hatással már, mint elődje volt. A varázs ennyi idő után szertefoszlott, egy jó koncertre számítani azért lehet - meglátjuk!
Nos, azt tudom mondani, ha az embert nem teszi az elvárásait túlzottan magasra, kellemesebbet csalódhat, ez esetben azt írhatom ide - SŐT! A The Soft Moon egy egészen más arcát mutatta meg ezen az estén, erős gyűrű-fodrokat varázsolva az öreg folyó tükrére és a mintegy kétharmad hajófenéknyi közönség arcára is. Amíg 2012-ben Vazquez és a kísérete lépett a színpadra, most zenekarként teljesen együtt élve zakatolt a rideg pszichedélia. Kiválóan egybefésülve a két album anyaga is egységként hatott, örvénylett majd felszínre dobott - már valamivel konkrétabb fogódzókat is adva a korábbi sikítozást énekkel is megtámogatott szerzemények révén. Annyi bizonyos, nagy kár lett volna kihagyni a The Soft Moon-t ezen a hűvös péntek estén a hajón. Melegséget ugyan nem adott, sokkal inkább fagyos másfél órában engem ismét lenyűgözött Luis Vazquez és bandája.
Valovics Tímea fotói
