Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Az építést Hadrianus halála után Antoninus Pius fejeztette be, s akkor helyezte el benne a Hadrianus hamvait rejtő porfirkoporsót. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt. Az alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot.
Az Angyalvár nevet az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta: a járvány elhárítására I. Gergely pápa könyörgő körmeneteket tartott. A legenda szerint egy alkalommal a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe: ezzel jelezte a járvány végét. (forrás: Wikipédia)
fotók (kivéve az elsőt): Valovics Tímea
