A Cseh Paradicsom déli részén fekvő sziklavár alapítása a múlt homályába vész. Először 1316-ban említik írásos emlékek, ekkoriban még favár, tulajdonosa Vok von Rostein. A kőből épült, ma is látható palotát és védőműveit az 1300-as évek közepén emelték. A romokból következtetni lehet arra, hogy a négy nagy sziklát körbeépítették, a homokkövekbe termeket véstek, melyeket főképp raktárhelyiségeknek használtak.
A huszita háborúk időszakában a huszita seregek téli szállásául szolgált, tőlük 1439-ben Jindřich von Vartenberk ostrommal kaparintotta meg.
A XV. század második felében az akkori tulajdonos, Pogyebrád György cseh király kegyence, Vaněk von Valečov újjáépítette és bővítette a romos erősséget.
A harmincéves háború alatt többször cserélt gazdát (leghíresebb tulajdonosa kétségkívül Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein, más néven Waldstein cseh származású német-római birodalmi hadvezér volt), de a hadi cselekmények elkerülték, így nem szenvedett károkat. Később börtönnek használták.
Mivel a lőfegyverek és ágyúharcok elterjedésével az egykori félelmetes sziklavár elveszítette minden hadi jelentőségét, tulajdonosai sorsára hagyták, a környék lakossága pedig a köveit használta építkezéseihez, falai és épületei fokozatosan elpusztultak. A sziklákba vájt termeket és „szobákat” földönfutók vették birtokukba, akiket megyei parancsra 1892-ben költöztettek ki.
Az I. világháború után a Cseh Turisták Klubja tulajdona lett. 1933-ban az omladozó falakat fölfalazták, biztonsági korlátokat építettek és gondnokságot hoztak létre benne.
A vár 1994 óta a közeli Boseň településhez tartozik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
