A hivatalosan Szent Vitus, Vencel és Adalbert nevét viselő, a köztudatban azonban továbbra is csak az első cseh szent nevét viselve Szent Vitus katedrális Prága legnagyobb s egyúttal római katolikus érseki temploma.
A prágai várban található székesegyház ezen a helyen már a harmadik Szent Vitus templom.
Az első szentélyt – egy kis körtemplomot – Vencel fejedelem építtette 930 körül, ezt később háromhajós román bazilikává bővítették.
A mai, elsősorban a francia gótika jegyeit magán viselő katedrálist IV. Károly kezdte építtetni a francia Narbonne dómjának mintájára 1344 és 1352 között. Első vezető építésze Arrasi Mátyás, majd halála után Peter Parléř voltak.
A főtorony a reneszánsz sisakkal és erkéllyel csak 1564-ben készült el, az építési szünetek oka a huszita háborúk kitörése, majd a harmincéves háború bizonytalan időszaka volt.
A toronyóra az „órás-császár” II. Rudolf (1552-1612) idejében került föl a toronyba. Az alsó számlap a negyedórákat mutatja, a felső az órákat jelzi.
A barokk hagymakupola kétszáz év múlva került a régi helyébe.
A neogótikus főoltár 1868 és 1875 között készült, előtte fehér márványból faragott reneszánsz síremlék magasodik, rajta középen I. Ferdinánd, jobbján fia, I. Miksa, balján felesége, Jagelló Anna.
A templom a végleges formáját csak a XIX. század második felében kezdeményezett építkezés során kapta, ekkor épült a mai főbejárat és a teljes nyugati homlokzat. Az építkezés 1929-ben, Szent Vencel halálának ezredik évfordulójára fejeződött be.
A háromhajós, kereszthajós székesegyháznak 24 oldalkápolnája van. Legdíszesebb része a 100 jáspis és 100 ametisztkővel ékesített és IV. Károly-korabeli freskókkal borított Szent Vencel-kápolna, ahol a cseh koronázási ékszereket is őrzik. A székesegyház nemcsak királyi kincstár, hanem az uralkodók temetkezési helye is. Itt nyugszik a cseh és az európai történelem számos jelentős személyisége, többek között Nepomuki Szent János. Magyar vonatkozású a Szent Zsigmond-kápolna: Báthori Zsigmond erdélyi fejedelmet, aki életének utolsó tíz évét Csehországban töltötte, 1613-ban bekövetkezett halála után ide helyezték örök nyugalomra.
A katedrális hossza a kereszthajóval és a kápolnák füzérével együtt 124 m, a kereszthajó szélessége 60 m, magassága 34 m. A főtorony magassága 96,6 m, a boltívet 28 pillér tartja.
A reneszánsz orgonakarzat a kereszthajó északi felén áll, 1856. szeptember 28-án Liszt Ferenc itt vezényelte le Esztergomi miséjét.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
