Párkány (szlovákul: Štúrovo, németül: Gockern) Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában található város. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt. Esztergommal átellenben, a Duna bal partján fekszik.
Kiváló fekvése miatt területe már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említi. Ekkor csak néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben Barbarossa Frigyes, a Német-római Birodalom császára vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1683. október 9-én a párkányi csata során a várat lerombolták. Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda valamint Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.
Az 1895-ben átadott Mária Valéria hidat 2001. augusztus 10-én nyitották meg újra. A fotók a párkányi temetőben készültek.
