Low Factor: Seizures on a Battleground

A kanadai művésznőről és csapatáról (vagyis egy személyben önmagáról), semmit nem tudtam néhány nappal ezelőttig. De a tegnapi éjszaka folyamán (rossz aki rosszra gondol), magával ragadott a sajátos kis világa, amit a januárban, Low Factor néven (vajon lehet kapcsolat az X Faktorral?) Seizures on a Battleground címmel kiadott albumán létrehozott. A megjelentetett anyag annyira minimál, hogy ennél kevesebb esetében már üres lenne a lemez. Jó, ez túlzás, mert az egyszerűsége mellett, nagyon is profin van összerakva minden dal. Ritka az ilyen, amikor minden egyes szerzemény ennyire megállja a helyét. Töltelék nélküli 27 perc.

 A stílus be is határolható a minimál és a post-punk elektronikus hangzásával (agybadugva hallgattam, laptopon és telefonon egyaránt brutálisan szól). Érdekes párhuzamot vélek felfedezni a szintén kanadai Skinny Puppy utóbbi évekre jellemző 8 bites, úgynevezett „Commodore 64 hangzásával”. Náluk azért töményebb, sűrűbb hangszőnyegek úsznak, itt, ellentétben a ritkább, hálós szövésű alig zene hallható. Néha olyan érzésem támadt az ütemek tehetetlen lehetetlensége vagy lehetetlen tehetetlensége miatt, hogy mindjárt megáll a dobgép és félbeszakad a produkció. Már túl vagyok legalább ötszöri(!) – egy nap alatt nem rossz – meghallgatáson és még mindig előjön ez az érzés… néha-néha. Az említett elektronika mellett waves, post-punk gitározgatás is felbukkan színesítő jelleggel, de nem mellékesen.

A művésznő előadásmódjáról annyit mondanék, hogy az óvatlanoknak elég meghökkentő lehet és az esetek többségében visszatetszést is okozhat. Személyében üdvözölhetjük a legújabb Miss Rottent (talán még túl is tesz Mr. Rottenen), a szöveg szabályosan kifordul a szájából, mintha minden egyes kiejtett hangot utálna, vagy egyszerűen csak viszolyogna tőlük. Rég hallottam ennél nazálisabb flegma hangot. A szöveg, amennyire meg tudtam érteni ezt a „tájszólást”, tökéletesen kiegészíti a zenét: szemtelen, gúnyos, sündisznós, „I love to love you anyway, but not today”.
Azt hiszem nincs is más hátra, minthogy ma utoljára(?) meghallgassam.


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2014. 04. 12. - 07:23 | © szerzőség: Lelovics Zoltán