Sokféle utcai ruházat jellemző a szubkultúrára, de általában ezek a darabok azok amiket leggyakrabban, napi szinten viselnek. Minden darab egyedi, tükrözi viselője zenei és esztétikai ízlését, politikai és szubkulturális hovatartozását, így általános recept nem létezik. Ennek okán itt csak bevált technikákról és megfigyelt tendenciákról, ötletekről lesz szó. Az illusztrációk teljes egészében fikciós ruhadarabok, pusztán az ötletadás kedvéért. Mindegyik kép kicsit más tematikát, szabást és alapanyagot mutat be, de persze korántsem fedik le az összes lehetőséget. További ötletekért lásd a galériákat.
A kabát maga az esetek nagy részében nem saját készítésű, mert jól szabott zakót vagy dzsekit sokkal könnyebb beszerezni mint házilag megvarrni. Ehhez már több idő, előképzettség és eszköztár szükségeltetik, így maradjuk egyenlőre a díszítésnél és átalakításnál.
Egy jó szabású motoros dzseki vagy egy zakó önmagában is mutatós, de egy kis fantáziával tovább lehet gondolni. A minimalistától a gazdagon kidekoráltig terjedő skálán sokféle megoldás létezik.
Célszerszámok és alapanyagok opcionális listája:
-masszívabb tűkészlet
-erős cérna, farmertűző szál vagy fogselyem
-fogó, szemöldökcsipesz vagy bicska (a szegecsekhez)
-apró, száraz szappandarab (jelölőszappan)
-kész felvarrók
-akril- vagy bőrfesték, esetleg (graffitis) spré
-hypó vagy hasonló hatású vegyszer
-necc vagy harisnyamaradék, mintás anyagmaradék
-szegecsek, tüskék, fém díszek
-egyéb kacatok, műanyag figurák, láncok, strasszok, csontok...
A dekorálást érdemes a festéssel és a felvarrókkal elkezdeni és utána feltenni a szegecseket. A fezek a technikák azért népszerűek, mert nagy felületet lehet átalakítani velük viszonylag egyszerűen. A kedvelt témák általában zenekarlogók és portrék, a horrorhoz köthető minták, mint például denevérek, pókhálók, koponyák, keresztek, csontváz minták, ankh keresztek, filmes karakterek, vagy világnézeti kérdésekhez kapcsolódó üzenetek... De bármi mást is lehet csinálni, hiszen a szubjektív ízlés kérdése az egész.
Az vizuális összkép miatt sokan hasonló fontokat felhasználó logókat párosítanak. Mások egyes zenei stílusok, vagy akár csak egy zenekar köré építik fel a koncepciót. Érdemes átnézni az adott zenekar(ok) lemezeit, mivel ezeken viszonylag nagy méretű és jó felbontású fotók vannak amik alapján könnyebb dolgozni.
A terveket érdemes először felvázolni jelölőszappannal, ezáltal egyrészt kisebb az elrajzolás esélye, másrészt van lehetőség akár több verziót is kipróbálni. A festés megkezdése előtt érdemes átgondolni a tervezett színskálát, és ennek tükrében beszerezni a festékeket. Nem szükséges túl sokféle festék, hiszen a színek keverésével pár alap festékből kihozható a kívánt árnyalat.
A festés mellett egyéb kiegészítők lehetnek még a kerek vagy figurás kitűzők, állatmintás anyagok vagy műszőrmék, szegecsek, brossok, művirágok, láncok, műanyag kacatok stb. Ezt mindenkinek a saját ízlésre vagy amennyiben ez a cél, akkor annak hiányára bízom. (A goth glamrock gyökereihez hűen a giccs és az eklektika esztétikai kategóriát képviselhet) Az okos lányról szóló népmese („legyél is felöltözve, meg nem nem is”) óta tudjuk, hogy a necc egy univerzális és sokoldalúan felhasználható anyag, szinte bármilyen ruhadarab pótlására vagy kiegészítésére kiválóan alkalmas. A régi, ronggyá szakadt necc vagy harisnyadarabok pár öltéssel rögzítve pókháló szerű hatást adnak például a galléron vagy a kabát ujján is. Ez a díszítési mód főként a deathrock jellegzetessége. A horrorpunk rajongói gyakran döntenek csontvázminták mellett, a gothabilly esetében pedig szinte mindig megjelenik valamilyen állatminta, míg a post punknál kevesebb szín és talán kicsit minimalistább hozzáállás figyelhető meg. A legtöbb esetben viszont ezeknek a keverékét látni, mert az emberek ízlése nem korlátozódik csupán egy műfajra...
A kabáton a felvarrók elhelyezésének vannak jellegzetes helyei és méretei:
Egész hátas (backpatch):A derék és váll minta között. Többnyire kép, alakja kerek vagy négyszögletes.
Vízszintes, hosszú: derékra vagy vállra szokták tenni. Többnyire szöveges zenekar logó.
Függőleges hosszú: az egész ujjat kitöltő minta (ritka)
Kicsi: Nagyjából tenyérnyi vagy annál kisebb, kerek vagy szögletes, felkarra, zsebre, mellrészre szokták tenni...
Ez sincs természetesen kőbe vésve, hiszen az egyéni testarányok miatt eltérések lehetnek. Viszont a nagyjából hasonló méretezés és forma megkönnyíti a sokszorosító nyomtatást és a stencilek tervezését.
Bőr, pvc, műbőr és hasonlók
Ezek az anyagok kifejezetten tartósnak mondhatóak, egy jobb dzseki élettartama napi használat mellett is körülbelül minimum 15-20 év. Mivel valamennyire vízálló, így akár télen is hordható.
Érdemes a klasszikus asszimetrikus-zipzáros, motoros (biker jacket) fazont választani, mert a felvarrók nagy része ennek a szabására lett kitalálva, és ezeknél a varratok nem zavarnak bele a mintákba.
A szegecsek, felvarrók és kitűzők ezeken az anyagokon könnyen apró de végleges nyomokat hagyhatnak, szóval érdemes előre átgondolni a koncepciót. A szegecsek lábainak célszerű előlyukasztani az anyagot, mert általában máshogy nehezen megy át rajta.
Az anyag vastagsága miatt a felvarrók helyett a festés vagy a nyomtatás az elterjedtebb megoldás (technikai útmutatóért bővebben lásd a stencilekről szóló írást). Ehhez speciális bőrfestéket, vagy egyszerű akrilt, esetleg lakksprét szoktak használni. Igazából bármilyen festék jó, ami nem oldja a kabát anyagát és nem vizes bázisú. Ilyen festékekhez tömör, durva sörteecseteket érdemes beszerezni. Foltos, márványszerű hatást lehet elérni, ha a festék hígabb, és szivaccsal dörzsöljük bele az anyagba. A kézi festéshez és nyomtatáshoz viszont inkább a sűrűbb festék a jobb.
A festék száradás előtt könnyedén letörölhető, azonban utána tartósnak mondható, intenzív használat mellett is. Ha mégis meg kellene változtatni a mintát, borotvapengével óvatosan le lehet kaparni a festék nagy részét. A túl vastag festékréteg az anyag gyűrődése miatt hajlamos berepedezni és leperegni, szóval nem praktikus.
Szövetek és egyéb textilek
Ezekkel az anyagokkal jóval könnyebb dolgozni mint az előbb említettekkel. Mivel a szövött szerkezeten nem látszik annyira, ha mégis úgy döntünk, hogy leszedjük a felvarrót vagy a szegecseket, ezért a kezdeti próbálkozásokhoz inkább ez az alapanyag ajánlott.
A legelterjedtebb egyszerű fekete vagy sötétszürke farmer dzsekik mellett az anyagában csíkos, pókháló-, leopárd- és tigrismintás, esetleg bársony zakók is népszerűek, bár ezeket beszerezni talán kicsit nehezebb.
Emellett népszerűek még az egyszerű posztókabátok is, bár ezek dekorálása általában jóval szolidabb, szegecset nem nagyon tesznek rájuk, csak kitűzőt és egy-két felvarrót, de azt sem a hátra.
A természetes textíliák lehetőséget adnak a hypós és ruhafestékes kísérletekre is. A legtöbb kék, fehér vagy színes farmeranyag könnyedén befesthető feketére vagy egyéb színekre a klasszikus főzős-sózós ruhafestékkel (bővebben lásd a ruhafesték használati utasítását, illetve a ruhafestésről szóló cikket). A többi anyag esetében is valószínűleg van lehetőség ilyesmire, hiszen zakókat többnyire masszívabb textíliából szoktak készíteni, talán csak a hőre kényesebb anyagok pl. gyapjú vagy a posztó képeznek kivételt... Vászon vagy farmer esetében szintén lehet magára az anyagra is festeni, vagy fújni a mintát, de ezeket érdemes átgondolni, mert hiba esetén az alapállapotot visszacsinálni nehéz. Viszont az elrontott minta egy felvarróval álcázható.
KAPCSOLÓDÓ OLDALAK:
Goth-deathrock-punk dzsekik a 80as-90es évekből
Punk kabátok
Punk és egyéb kabátok
illusztráció: Sage Noir
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
