Öt év árnyékban töltött, csendes meditáció után a Paleowolf visszatért egy lenyűgöző, új albummal.
A „Mataar” egy olyan korba vezet vissza bennünket, amely még azelőtt volt, hogy bármi elkezdődött volna. Érzékelésünk határait még tovább feszegeti, egészen ahhoz a zsigeri, archetípusos emberi maghoz, amely a modernitás rétegei alatt rejtőzik. Az intenzív, nyers és elementáris dobok egyetlen fókuszált sugárnyalábba terelik az energiát, az ősi morgásokkal kísért sámáni énekek pedig kiragadnak a törékeny komfortzónából.
A vörös okkerrel és fehér krétával festett barlangfal megelevenedik a szemed előtt. A paleofauna képei mélyen elfojtott genetikai emlékeket idéznek fel. Szinte megérintheted a nedves, megperzselt követ. A rég eltűnt erdők archaikus fuvolái és sípjai az érintetlen vadon feszültségét hordozzák, és elfeledett természetünkre emlékeztetnek.
A „Mataar” sötét, ambientbe hajló magja nem köt kompromisszumot a modern civilizáció mesterséges világával. A Paleowolf egyre mélyebbre merít bennünket valódi Énünkbe: abba az ősi világba, kollektív Árnyékunkba, amely minden felszínesség alatt rejtőzik.
Nagyívű, 1 óra 35 perces játékideje miatt dupla albumról van szó, ám egyetlen összefüggő műként jelenik meg.
forrás: a zenekar Bandcamp oldala
