Nem túlzok azzal, hogy amióta ezt az albumot beszereztem, hetente biztosan terítékre kerül. Munkába menet kifejezetten ösztönző, és vágyfokozó hatása van. A lemez, az APEX (Annihilvs Power Electronix) lemezkiadót vezető Lee M. Bartow szolidabb oldalát mutató kollaboráció – itt nem hallható olyan brutalitás, mint a Navicon Torture Technologies esetében.
A nem egészen húsz perces minialbum a lét okozta szenvedést és a megváltást hivatott előadni, minden egyes fojtott hangjával és zajával. A katonás, vonósokkal támogatott nyitány ostoba büszkesége a semmibe menetel. Az utána induló, tisztán kivehető, sötét, metálos (doomos) gitár-riffek (griffek) hátteréül szolgáló ambientes úszások monotonitása, még a hegyeket is apró kövekre zúzzák kíméletlen megállíthatatlanságukkal. S az így szétrepedő világ sikolyát elnyomó, kérlelhetetlenül hömpölygő ütemek poszt-indusztriális víziója okozta végső sokk teszi igazán felejthetetlenné ezt a rövid, de annál ütősebb anyagot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
