Gothic.hu | ReBoot

- Barba Negra Club, 2012 április 27. - I. nap -

Idén második alkalommal került megrendezésre ez a fesztivál, és mint ahogyan tavaly ebben az esztendőben is az EBM, Techno zenék fanatikusai találták meg az irányzatuk számára jelentősebb zenekarokat.
Azonban most egy kicsivel színesebb program csokorral kedveskedtek a szervezők mint az elmúlt évben, hiszen a gitár muzsika szerelmesei, mint ahogy jómagam is kaptak egy kellemes adagú dózist ebből a műfajból.
A rendezvény a "Barba Negra - Music Club" nevű helyen került megrendezésre, amelyről tudni kell, hogy egy igen fiatal létesítmény, hiszen még csak tavaly nyitotta meg a kapuit a tisztelt publikum előtt. Az objektum egy egészen eldugott helyen található, épületekkel körbevéve, így abszolút nem zavarja a környékbeli lakók nyugalmát a zene, hiszen teljesen zárt rendszerről van szó. Belépve az épületbe a hatalmas ajtókon át, egy kissé mesebeli világba csöppenünk, mintha egy filmforgatás ott felejtett díszletei között közlekednénk. A bal oldali falon egy hatalmas freskó tárul elénk, őserdő, egy szép vízesés és maga a tenger és rajta egy éppen vitorlát bontó és elsuhanó háromárbocost pillanthatunk meg. A színpad igen nagy és terebélyes, de erről még később. A pódiummal majdnem szemben kissé oldalt áll egy hajdani vitorlás kicsinyített mása, melynek közepén drink bár kapott helyet. A terem jobboldalán található a galéria, alatta még egy italkimérés és mellette a Karibi konyha kapott helyet. Szóval lehet ,hogy ebben a kicsinek nem mondható "csarnok"- ban még maga a hajdani híres hírhedt kalózkapitány "Long John Silver" is jól érezné magát pár üveg rum legurítása után.

Nos itt vette kezdetét a fesztivál, három nap 18 banda, köztük két magyar is, az "ESCALATOR" és a "FIRST AID 4 SOULS".
Már elmúlt este fél nyolc, amikor megérkeztem a hangversenyek helyszínére, és a hatalmas szabad téri parkolóban ismerős arcokat fedeztem fel. Rövid köszönés és fényképezés után indultam is tovább, ahol befordulva a belső udvari bejáratnál már szép számú embertömeggel találtam magam szemben. Bár nem nagyon számítottam rá, meglepően sok külföldi orosz, osztrák, német, horvát vendég között mentem keresztül, amíg bejutottam az épületbe, ahol már javában folyt az első fellépő a "FIRST AID 4 SOULS" koncertje. A csapat 1992 - ben alakult. Zenéjükre nagy hatással voltak olyan bandák mint a CLOCK DVA, SWAMP TERRORISTS vagy az X MARKS THE PEDWALK.
Többféle hagyományos dologra is támaszkodnak, tudatosan keverték a zaj és a zene finom brutalitását, a pszichedelikus tranc-et az újhullám gazdag dallamaival, és az industrial metál szigorú őrlésével. Eddig öt CD - jük jelent meg.
Nos, amennyit én még láttam a csapatból az egy igazán húzós kis blokk volt, véleményem szerint színvonalas első kezdést produkáltak honfitársaink.

Egy rövid átszerelés után a Kanadai DECODED FEEDBACK következett. Az 1993 - ban alakult duó Marco Biagotti /ének, basszus, dob/ és Yone Dudas /billentyűk, program, dob, szöveg/, aki egy magyar származású, bájos ifjú hölgy, igaz ő már kint született, de mégis kedves nekünk, mára már nagy sikereket könyvelhetnek el.
Első lemezük 1996-ban jelent meg "Overdosing" címmel és idén már a kilencedik albumot pakolták össze. 2000-ben kezdett igazán beindulni a pályájuk, 2005 óta pedig töretlen sikerrel szerepelnek szerte a világon, de legfőképpen Németországban nagy az érdeklődés irántuk. Zenéjükben az "Electro - Industrial", a "Dark - Electro" és a "Future Pop" elemei dominálnak.
Koncertjük, dinamikus és színes volt, kiválóan érvényesültek a lemezeken hallható dalok, a fény és videó technika is pazarul volt megcsinálva, bár ők sem az én műfajom, de egy érdekes, jól kivitelezett műsort láthattam.

Szintén egy kevés technikai szünet után következett a belga "THE NEON JUDGEMENT". A formáció még 1981 - ben állt össze Dirk Da Davo /billentyű, ének/ és TB Frank /gitár, ének/ közreműködésével, akik joggal tekintik magukat az EBM műfaj alapítóinak táborába, hiszen úttörő szerepet játszottak ezen stílus kialakításában. Az úgymond kezdeti agresszív muzsikájukat sok szinti pop elemmel tarkították, amelyek érthetőbbé tették a dalok mondanivalóját és a 90-es évektől a gitár is fontos szerepet kapott szerzeményeikben. Első kiadványuk a "Suffering" 1981-ben lett ismerté, és azóta legalább már két tucat kiadványon vannak túl.
Ez a show már meghozta az aznap esti érdeklődésemet, a zsúfolt délelőtti és kora délutáni órák után egy kis felüdülés következhetett. Tökéletesen szólalt meg minden, véleményem szerint helyén voltak a dalok átfedettségei, és hallhattunk egy - két örökzöldet is a zenekartól, mint a "Tomorrow In The Papers" vagy a "Factory Walk" nótákat. Egy nyugodtabb muzsika a sok pörgés mellett. Most először volt szerencsém látni a srácokat, de mondhatom egy igazi pompás bulit láthattam tőlük.

Ismételten következett az átszerelési procedúra és jött két csapat, amelykre igazából nem is voltam annyira kíváncsi érdemben, de azért említést teszek róluk.
Elsőként a német HAUJOBB került színpadra. 1993 óta léteznek. A 90-es években a Drum'n' Bass stílusban kezdtek alkotni. Gyorsan nagy sikereket értek el az ipari zenei színtéren. Óriási áttörés volt számukra az 1994-ben megjelent "NinetyNine" album, amelyen már ambient elektronikus kompozíciók is szerepelnek. Legutolsó kiadványukon "New World March" már több gitárt, dobot és effekteket is használtak.

A 32CRASH - ről annyit kell tudni, hogy a FRONT 242 énekese Jean - Luc De Meger alapította, eddig négy lemezük jelent meg az első 2007-ben. Zenéjük a távoli jövőbe repít el bennünket, új perspektívákat megfogalmazva, hogy ne csak a babonákra figyeljünk és a sci-fi irodalomban leírtakra, mert világ igen is él, és élhetőbbé is válhat még talán.

Már jóval az éjszaka óráiban jártunk, és én már iszonyúan éreztem a fáradtság letaglózó, zsibbasztó elhatalmasodását minden porcikámban, nem csoda, hiszen reggel négy óta talpon voltam már, amikor következett az est fénypontja a német PROJECT PITCHFORK. A banda 1989 óta tevékenykedik. A Peter Spilles /ének, dalszöveg/, Dirk Scheuber /billentyűk/ és Jürgen Jensen /billentyűk/ alkotta trió sokszor játszik vendégzenészekkel is. Már két évtizede vannak jelen a német ipari, dark-electro forgatagában. Zenéjük a táncolható ütemek, lélegzetelállító dallamok és a szövegek mély megfogalmazásának keverékét nyújtja a hallgató felé. Első albumuk a "Dhyani" 1991-ben került boltokba és azóta már 14 LP-t készítettek. A 90-es évek közepén kétszer is jelölték őket Echo-díjra. A színpadon igen nagy energiával és intenzitással pörögnek,amit mi sem bizonyított jobban, amit a magyar közönség is láthatott. Már szinte a show elején eljátszották a mára már himnusszá érett nótájukat a "Timekiller"-t, amely mindig táncolásra készteti a nagyérdeműt. Hatalmas energiával szóltak a számok, pontosan és szépen összerakott programot csináltak, új és régi dalokat is leadtak, és azt hiszem tényleg érdemes volt kivárni ezt a csapatot, hiszen egy fergeteges bulit adtak nekünk, bár én személy szerint a gitár hiányát sajnáltam a produkciójukban, mert az utóbbi időben ritkábbak az ilyen témájú szerzeményeik. Elérkezett az első nap vége, de tele szép élményekkel, és arra gondoltam ha a többi nap is ilyen hangulatos és látványban, zeneileg pörgős lesz, akkor valóban egy jó kis fesztivál 2 napja áll még előttünk.