A magyar határtól nem messze, Bécs közelében október végén került megrendezésre a 2 napos Schattenwelt Fesztivál. A Multiversum színpadán 14 együttes lépett fel, ebből 6 először Ausztriában, a kisebb teremben pedig délutántól hajnalig 10 DJ szórakoztatta a nagyérdeműt.
Szombaton a magyar Gunmaker indította a bulit. Ketten léptek a színpadra, mivel az énekesnő napokkal előtte távozott az együttesből. A gitározás mellett így az éneklés is Jánosra maradt. Az izgalom ellenére jól megoldotta a feladatot, csak így tovább!
Őket a gothic rock-ot játszó bécsi Exit to Eden követte. Hiába voltak hazai pályán, a rajongók talán a korai kezdés miatt vagy azért, mert már több százszor látták őket és inkább ittak a bárban, de csak páran lézengtünk a színpad előtt.
A Dope Stars Inc.-nak nem volt szerencséje. Nem elég, hogy a tagok fele a repülőjárat hibája miatt nem tudott megérkezni, még a hangosításukkal is nagyon mellé lőttek, az énekes gitárja teljesen elnyomta a mikrofon hangját, szinte semmit sem lehetett hallani az énekből, csak akkor volt élvezhető a koncert, amikor épp nem gitározott. A másik androgün gitáros igyekezett fokozatosan megszabadulni a felesleges ruházatától, így legalább a női látogatók egy kis "nyalánksághoz" juthattak.
A Head-less épphogy befutott koncertkezdésre. Prágában hatalmas dugóba keveredtek, nem is tudtak hangolni, de ennek ellenére profi volt minden. René mozgását látva, mintha Steve Naghavi és Dave Gahan keveréke lett volna. Jó hangulatú koncertet adtak, a színpadnál mindenki táncolt.
A berlini Solitary Experiments fellépésére már többen voltak kíváncsiak, de az a kb. 100 ember még így is nagyon elveszett abban a hatalmas teremben. A tömeg együtt mozgott, amikor felhangzott a klubkedvenc “Immortal” és “Rise And Fall”. Bár a zenéjükben megjelenik az erő és az agresszió is, de szem előtt tartják a fülbemászó hangzást és az érzelmeket is, jól mixelik a Szinti-Pop-ot az EBM-mel. Nincs szükségük torzított énekre vagy látványos színpadi show-ra, enélkül is nagy sikert arattak.
Az In Strict Confidence pont az ellentéte, ők mindig nagy show-t adnak, persze főleg az énekesnő és a gitáros csajszi. Nő létemre még én is őket néztem. Nagyon csinosak voltak, mint mindig gyönyörű ruhákban tündököltek, rendesen csorgott is a pasik nyála.
Utolsónak a francia A7ie lépett fel, saját magukat így definiálják: beteg zene beteg embereknek. Tény, hatásukra a táncolható rezgések és a lidérces légkör összeolvadt. Már az elején kedved volt belépni belső éned legsötétebb bugyraiba, még úgy is, hogy a szervezők csak a koncert második felében vették észre, hogy felkapcsolva maradtak a lámpák.
Mivel aznap volt az óraátállítás, 1 órával tovább lehetett bulizni, de mi inkább a plusz 1 óra alvást választottuk, tudva, másnap ismét kora délután kezdődnek a koncertek.
Sajnos vasárnap még kevesebben jöttek el, nem értettük, hol vannak az emberek?! Esküszöm több külföldi volt ott, mint osztrák. Amikor az egyik együttes megkérdezte, hány bécsi van jelen, egyetlen egy lány jelentkezett. Azért az elég durva! Próbáltuk találgatni, mi lehetett az ok. Talán, hogy nem Bécs központjában került megrendezésre az esemény és lusták voltak kijönni a külvárosba (pedig a helyszín a vasútállomás mellett volt, hajnalban pedig ingyenes kisbuszt indítottak a bécsi metróig), vagy elutaztak az emberek, mivel hétfő nemzeti ünnep volt Ausztriában, esetleg a fellépők nem nyerték el a tetszésüket (bár a szervezők elég sok olyan együttest hívtak el, akik vagy még soha vagy már régen játszottak az osztrákoknak)?
Elsőnek hazai banda lépett fel, az Amandas Nadel rock zenét játszik, főleg német nyelvű szöveggel. Nem tudom, milyen népszerűségnek örvendenek, de most kb. 10-en voltunk a színpad előtt. WGT idején Lipcsében a Heidnisches Dorf-ban legalább ötszázan forogtak volna rebarbara borral és lángossal a kezükben.
Egy másik magyar vonatkozású bandát, az Ultranoire-t is megismerhették a fesztiválozók. Ahogy meghallod az ütemet, majd a hangot... egyszerűen gyönyörű... magával ragad és nem tudsz mit csinálni, csak részt venni benne, vele együtt haladni és táncolni rá. Nemcsak a hang és az ének által, hanem a szöveg révén is betekintést engednek a belső világukba. Szép volt fiúk, biztos vagyok benne, hallunk még rólatok más külföldi eseményeken is!
A Frozen Plasma az én fesztivál-fénypontom volt, az idei kölni fellépésük óta még nagyobb kedvenceim lettek. 2005-ben alakultak a NamNamBulu lángelme és dalszerző, Vasi Vallis és a Diorama billentyűs és vokalista, Felix Marc által, amikor a VNV Nation turnén találkoztak. Az egyre növekvő siker Vasi költői dalszövegeinek, a táncolható ritmusoknak és Felix megható, erőteljes hangjának köszönhető, de hozzá játszik még az énekes energikus előadása is, ami létrehoz mindig egyfajta elmélyülő légkört. Most is a videók tele voltak szomorúsággal, elveszettséggel, az idő múlásával, de ugyanakkor megjelent a pozitív jövőkép is, hogy az ember képes túlélni mindent. Akárcsak Kölnben, itt is kifogott rajtuk a technika, nem akart elindulni a kiválasztott szám, valaki be is kiabálta: Akusztikus koncertet! Mindent a rajongókért, gondolta Felix és már bele is kezdett az éneklésbe, fantasztikus volt.
Egy ukrán elektronikus banda, a Ginger Snap5 is helyet kapott az osztrák színpadon. Zenéjükben vegyítik az electro-industrial-t, trance-t, szintipop-ot és EBM-et, erőteljes Futurepop, táncolható ritmussal, részben agresszív énekkel.
A szlovén Torul-t eddig nem ismertem, nagyon kellemes szinti-pop zenét játszanak, abszolút kedvencem lett az "If You So Wish". A csapat nagy hangsúlyt fektetett a vizuális elemekre is és ragaszkodott a jól átgondolt színpadi fényekhez. Aki szereti a De/Vision-t, az Iris-t vagy a Mesh-t, annak a Torul sem fog csalódást okozni.
A Leather Strip először lépett fel Ausztriában, de nagyon kevesen jöttek el megnézni, sokan a másik teremben ittak és cigiztek. A technika ördöge itt is beleszólt a műsorba, csak 3. nekifutásra sikerült elkezdeni az első számot. Valami baj lehetett a laptop-pal, de aztán minden flottul ment, miután kicserélték nekik egy másikra, amin Apple logó helyett hatalmas EBM matrica figyelt. Nagyon jó számokat válogattak nekünk, táncolható, kemény ritmusok, még magamon is meglepődtem, mert sokkal jobban tetszett, mint a legutóbbi budapesti koncert.
A fesztivált a lengyel harsh-electro banda zárta. Aki valami újat keres a sötét elektronikus zenei szcénában, az el lesz ragadtatva a H.exe-től. Saját, egyedi stílusuk van, nem másolnak senkit, zenéjük kemény és agresszív.
A koncert után a főszervező felment a színpadra és megköszönte annak a 20 embernek a jelenlétét, aki hajnalig velük volt és meghívta őket egy italra. Nagyon szép gesztus volt tőle!
Mi nagyon jól éreztük magunkat, kár, hogy az emberek nem tisztelték meg jelenlétükkel a fesztivált, pedig nagyon jó kis buli volt, jól összeválogatott együttesekkel.
A szervezők mindenre gondoltak: a bejáratnál programfüzethez juthattunk és apró ajándékkal is kedveskedtek nekünk, kedvező italárakkal, meleg étellel (vegánoknak is!) várták a vendégeket. Volt kihelyezett gothic shop is, ruha-és kalapkölteményekkel és cd-kel.
Talán egyedül abban hibáztak a szervezők, hogy nem egy terembe terelték azt a 150 embert, ill. lehet először egynapos fesztivállal kellett volna próbálkozni és csak utána váltani vagy eleve csak bérletet eladni, nem pedig napijegyet is. Szerintem elég lett volna a DJ-ket a koncertek után felvonultatni, felesleges volt délután kettőtől zenélniük és úgy gondolom, egyáltalán kár volt annyi DJ-t meghívni, 1-2 bőven el tudta volna látni hajnal 1-től 5-ig a feladatot. Nyilván az a jó, ha minél több fekete stílus keveredik és nem laposodik el a buli, de ilyet megtehet egy WGT, ahol több ezer ember van.
Mindenesetre a szervezkedést már megkezdték a jövő évi Schattenwelt Fesztiválra, lehet szavazni is az együttesekre. Reméljük, legközelebb legalább 5x ennyien leszünk! Mi mindenképpen ott leszünk! És Ti?
