Kötöttség:
A kötöttségnél azt vizsgálom, hogy az író személy mennyire köti össze az egyes betűket, betűelemeket. Kötővonalnak nevezzük azokat a vonalakat, amelyek a betűn belül az elemek, illetve a betűk között találhatók. A kötöttség mennyiségi jelző, azt vizsgáljuk egy szón belül mennyit betűt köt össze az író személy. Normál esetben sem kötünk össze minden betűt egy szón belül, általában 3-5 betűt találunk összekötve, ilyenkor a toll olyan helyeken emelkedik fel, ahol például ékezetet írunk, vagy a “t” víszintes áthúzóvonalánál. A kötöttséget a kitűntetett sorokban az 5 betűnél hosszabb szavakban mérem, míg az egész szövegtömböt figyelembe véve a 8 betűnél hosszabb szavakat is megvizsgálom. A kapott eredményeket táblázatba foglalom, majd a végén megállapítom, melyik fordul elő leggyakrabban. Ha a duktor 3-5 betűnél kevesebbet köt össze enyhén kötöttnek (2-3 betű összekötése) vagy kötetlennek (maximum 2 betű összekötése) tekintjük az írást. Kötött írásról beszélünk 4-6 betű összekapcsolásakor, erősen kötött az írás, ha 6 betűnél többet, esetleg szavakat köt össze. Előfordulhat, hogy nem találunk valamilyen jellemző tendenciát, mert néha csak 1-2 betűt köt össze, máskor többet, ilyenkor változó a kötöttség.
Speciális eset még az elemeire széteső betűk, teleszkópos az írás amikor két betű egymásba megy. További formák a ragasztott és forrasztott írás, amikor csak kötöttnek hat, de valójában kötetlen az írás.
A kötöttség az író személy társas beilleszkedési igényéről és annak minőségéről árulkodik. Emellet értelmi képességekre, kreativításra, logikai készségre is következtethetünk. Kötetlen írással rendelkező személy a szociabilitás szintjén kevés kötődési igénnyel rendelkező, önálló független személy. Inkább analizáló gondolkodásmód jellemzi, érzékeny, kiegyensúlyozatlan típus. Kötött írás ennek az ellenkezőjét jelzi.
Eloszlási vagy térritmus:
Az élet minden területén jelen van a ritmus. A ritmusra leginkább jellemző, a harmónia, az arányosság, szélsőségektől való mentesség, az egyes elemek meghatározott időközönként visszatérnek, azaz periodikusak, az egyes ellentétek együttesen harmonikusan jelennek meg, átmenetet találunk a különböző pólusok közt. Egészséges személyiségre kiegyensúlyozottság jellemző, összhangban önmagával és környezetével. Problémás esetekben a ritmus zavart szenved, diszharmonikussá válik, felbomlik az egyensúly. Az írásra is jellemző a ritmus, amely személyenként más. Ez egy globális jellemző, amelyet az írás egészleges vizsgálatával kapunk meg. Ahhoz, hogy ezt a fajta ritmust megfoghassuk, vizsgáljuk a margók nagyságát, a sortávolságot, megszólítás és aláírás távolságát, betűméretet, szótávolságot, zónaarányokat, betűtávolságot, betűszélességet és a dőlést. Ezek együttese adja meg az író szociabilitására vonatkozó tulajdonságait, hogyan képes viselkedni társas szituációkban. Mindezek alapján három csoportba sorolhatjuk a duktorokat: jó, gyenge és zavart eloszlási ritmust mutatók. Feltételezem, hogy az általam vizsgáltak a zavart kategóriába tartoznak, azaz az előbb felsorolt elemek között következetesség helyett, állandó változásokat találunk, egyenlőtlenségeket, amely felborítja az összhangot. Ez ellentmondásos késztetéseket jelent, mely szerint az író személy társas viszonyulásai hangulatfüggő és kiszámíthatatlan. Szeretné megmutatni magát, de képtelen ezt megvalósítani.
Tömbelhelyezés:
Egy olyan jellemző, amely egyéb jelentések mellett szintén az író szociabilitásáról mesél, hogy mennyire elzárkozó vagy nyitott, társaságkedvelő az író, mennyire aktívan kezdeményezi a kapcsolatokat. Érzelmi szinten visszafogottságra, óvatosságra, erős önkontrollra vagy oldottságra, spontaneitásra utalhat. Normál esetben az írástömbnek középen kell elhelyezkedni, azaz minden irányban egyenlő nagyságúak a margók. Ez a valóságban azonban sokszor másképp fest, mert valamelyik margó kisebb vagy éppen nagyobb és így az írástömb elcsúszik valamely irányba. Ezek szerint az írástömb elhelyezkedhet fent, lent, jobbra, balra és ezek kombinációjaként is. Persze kisebb ingadozás még megengedhető, ez a jobb és bal margó viszonyában maximum egy betűszélességnyi, a felső és alsó margó esetében pedig egy középzóna magasságnyi. Amennyiben a darkok valóban visszahúzodó jellemek, akkor többségében balra helyezett írástömböket fogok találni, mert ez mutatja az ego felé irányulást, a társas közeledés helyett az elvonulást. Tehát minden margót (bal, jobb, felső, alsó) le kell mérni. A margók normál mérete 5-8 betűszélességnyi vagyis 15-24 mm.
Sortávolság:
Más néven sorköz, többféle módszerrel is mérhető. Tudatos sortávolság alatt értjük a nem bekezdéssel kezdődő sorok első betűszemeinek bal lapszéllel párhuzamosan mért távolságának átlagát. Átlagos sortávnál a sorokban öt helyen mérünk távolságot: a sorok elején, végén, közepén, valamint a középvonal és a sor eleje között, a sor közepe és vége közötti meghúzott segédegyenes mentén a betűszemek alsó érintőpontjait összekötve a bal lapszéllel párhuzamosan, majd ezeket soronként átlagoljuk, végül az írás tömbjeire és az egész írástömbre vonatkozólag is átlagot számolunk. Normál sortávolság a középzóna 3 és félszerese. Vizsgáljuk még a minimális sortávolságot, itt a két sor egymáshoz legközelebb eső elemeit vesszük figyelembe. Ezt a felső sor alsó zónájának alsó érintőpontja és az alsó sor felső zónájának érintőpontja közötti távolság adja. Normálisan 1,5 mm, ha ez nincs meg negatív sortávról beszélünk. Ezen belül megkülönböztethető összefonódó sorok és összeérő vagy összeakadó sorok, ebben az esetben a szárak össze is érnek, míg az előbbiben a szárak kikerülik egymást.
A sortávolság mentális képességek mellett a társas beállítódásról is informál. Minél nagyobb a sortávolság annál nagyobb az egyén önállósági törekvése és eltávolódása másoktól. Kisebb sortáv támaszigényt, közösségi beállítódást jelent. Az összeérő szárak a vitás helyzetek generálását, konfliktushelyzetek provokálását jelentik, az ilyen ember mindig küzdelemre kész.
Szótávolság:
Az első szó jobb oldali érintőpontjának távolsága a második szó bal oldali érintőpontjától a felső lapszéllel párhuzamosan. Nem mérjük minden sorban, csak a kijelöltekben. Sztenderd mérete az adott kézírásban mért saját betűszélesség másfélszerese. Sztenderd írásban tehát 4,5 mm. Az egyes szótávolságok közötti eltérés az átlagos szótáv 1/3 a lehet. Megkülönböztetünk normál, nagy, kicsi, illetve változó szótávolságot.
Normál szótávolság a másokkal való harmonikus kapcsolatteremtés lehetőségét jelenti. Ha ettől nagyobb a szótáv, akkor az adott személy inkább elkülönül, távolságtartó, kisebb távolság pedig túlzott kapcsolatkeresést, támaszigényt jelenthet.
Oválok vizsgálata:
Ennél a pontnál az “ o ” és az “ a ” betűket vizsgáljuk elsősorban, a kijelölt sorokban. Sztenderd írás szerint ezeket a betűket zártnak tanuljuk, de a vonalak csak egyszer zárják az ovált. Ehhez képest kinyílhat vagy még jobban bezáródhat, de az is előfordul, hogy mindkettőt egyszerre találjuk meg az adott írásban. Nyitott az ovál akkor, ha a körvonalat leíró vonalak nem érnek össze, így a körvonal kisebb-nagyobb mértékben hiányos. Az sem mindegy, hogy melyik irányban nyílik ki az ovál, illetve, hogy az “ o ” vagy az “ a ” betű nyílik, hiszen ezeknek más jelentése van. Az “ o” inkább otthoni környezetetre vonatkozik, míg az “ a ” pedig a munkahelyi nyitottságot, vagy éppen zárkozottságot jelöli. Ezért ezeket fel kell jegyezni. Zárt oválok esetében a körívet lerajzoló vonalak összeérnek, vagy egymáson átmennek, vagy más elemet, például hurkot, csomót képeznek. Itt is fontos, hogy melyik irányban zárul be a kör. Az hogy merre nyitott vagy zárt az ovál, megmutatja mi az amire nyílt a személyiség, illetve mik azok amik elől elzárkózik. Az irányokat a térszimbolika szerint értékeljük.
Kötésmód:
Kötésmód alatt értjük a betű elemeit és a betűket összekötő vonalak alakját, de a kötővonalakon túl más betűelemeket is vizsgálunk ebből a szempontból, a kijelölt sorokban. A szavakat egymás után sorravéve megállapítjuk, milyen kötésmódot használ az író és táblázatba feljegyezzük, az egyes előfordulásokat. A betűn belüli kötővonalakat minden esetben vizsgáljuk, de a betűk közöttit csak akkor jegyezzük fel, ha az eltér a sztenderdtől. Más néven ezt duktusnak nevezzük. Betűn belül leinkább az m é n betűkön figylehető meg, továbbá, a b, h, u, v, y betűkön. Betűk közötti vizsgálatára akkor van szükség, ha az eltér a tanított sztendertől.
Négy fő kötésmódot különböztetünk meg:
- girlandos (füzéres), ha a kötővonal alakja virágfüzérre hasonlít, alul zárt, ívelt, felül nyitott
- ákádos (boltíves), ha a kötővonal alakja boltívre hasonlít, alul nyitott, felül zárt, ívelt
- szöges, ívek helyett megtört formát kapunk
- fonalas, a vonal elveszti értékelhető formáját és egyszerű hullámvonallá módosul.
A girlandos és árkádos kötésmód tovább módosulhat, szűk, széthúzódó, fonatos, szöges, támasztott variációkra. Girlandos lehet mélynyergű is. További speciális alakzatok a kettős ív, ez is egy hullámvonal, de nem veszti el magasságát, sacre-coeur, itt egyszerre találunk szöget és támasztott törzsvonalat és a szkript, amely kötetlen és nyomtatott betűket jelöl.
Főbb jelentésük: A girland a legtöbb esetben a nyitottságot képviseli általában a világ dolgai iránt, emberek felé, új információk iránt, de mutatja az érzelmi beállítódást is, érzékenységet. Árkáddal író személy zárkozottabb, a külső befolyásoló tényezőkkel szemben ellenállóbb, kevesebb dologra nyitott, az őt érdeklő tárgyakban nagyobb elmélyülésre képes. Szöges duktusnál oda kell figyelni, hogy hol jelentkezik, mert előfordulhat, hogy valamilyen tendenciát találunk, ami az értelmezés szempontjából fontos. Szöget kétféle módon lehet értelmezni, lehet ez egy energikus, céltudatos, akaraterővel rendelkező egyén írása, aki másokra is erőt gyakorol, de határozatlan vonalvezetés esetén inkább egy belső bizonytalanságot jelöl, itt megtorpanást látunk.A fonalas kötésmódnál szintén fontos leírni, hol találtunk ilyen jelet, mert mást jelent szó elején, közepén és végén. Szóvégi fonal leginkább jó alkalmazkodási képességet, logikus gondolkodást, egyszerűsítést, simulékonyságot jelöl, szóközbeni fonal viszont egy fokoztott érzékenységre, impulzivításra hívja fel a figyelmet. Kettős ív a gyors gondolkodás és a diplomáciai érzék jele, sacre-coeur érzelmi zavarokra, támaszkeresésre hívja fel a figyelmet, de mesterkéltséget is mutat, a szkript lényeglátást jelöl, de elképzelhető, hogy az illető takargat valamit.
Előfordul, hogy nem tudjuk egyértelműen egy csoportba sorolni az írást, ilyenkor vegyes duktusról beszélünk.
Egy szubkultúra vizsgálata a kézírás alapján - Grafológiai intézet; részlet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
