Azt hitted már mindent tudsz a múmiákról? Nos, a Király utcai Komplex "Világ múmiái" című kiállításán megtudhattad, hogy nem. Sőt, annyira sokféle, más-más kultúrákból és időkből származó témakör, hogy még a magamfajta régész-beállítottságú is rácsodálkozik.
A világ múmiái kiállítást megfontolt kétkedéssel vártam, hiszen az épület kívülről nem rendelkezik a megszokott múzeumi hangulattal. Az első terem a bemelegítő volt, kellemes hangon mesélő quide-dal a kézben haladtunk képről múmiára, múmiáról különféle kegytárgyakra. Egy igazi időgépben haladtunk végig, emellett világ és tájegységekre bontva mutatták be az alanyokat.
Magát a kiállítást az Amerikai Egyesült Államokban alakították ki tudósok közreműködésével. Itthon is szakértő gárda várta és rendezte össze, kurátora Szikossy Ildikó antropológus. Hangsúlyozottan tudományos vándorkiállításról van szó, hiszen miközben a múmiák körbeutazzák a világot, egyes múmiák múltját épp most is boncolgatják, várva az újabb eredményekre. Nem mellesleg többször ismertetik velünk, látogatókkal a kutatások folyamatát, eszközeit is, betekintést adva ezzel a múmiákat vizsgáló évszázados kutatástörténetbe és a jelen eredményekbe.
Láthatunk európai múmiákat, főképp olyanokat, amik természetes körülmények eredményeiképp maradtak meg az örökkévalóságnak. Ide tartoznak a lápi múmiák, amik közül megtekinthettünk papírvékonyságúvá vált embereket. Vagy nemesi család épen maradt porhüvelyeit, amiket a kripta klímája tartósított. És persze szerepel Ötzi a leírásokban, mellette jégben, sóban vagy sivatagban megmaradt állati maradványokkal.
SZámos termen haladunk keresztül, csak később szembesülünk a közép-amerikai és a távol-keleti kultúrák múmiáival, amik az európai ember fantáziájának határait súrolják. Itt már szakrális céllal - direkt - készített mumifikáció eredményeivel nézhetünk farkasszemet. Zsugorított fejek, kosárba font testek, és még sok más érdekesség.
A halotti vonulásunk végén nagyobb egységet kapott még természetesen az egyiptomi kultusz. Részletes beszámoló a készítésről, beleértve egy olyan szemléltető esetet, amikor is egy férfit mumifikáltak korunk tudósai. A férfi ugyanis felajánlotta testét tudományos célokra, "mi" pedig nem tudtuk még pontosan, hogyan is zajlott például az agyvelő orrlyukon történő eltávolítása, amely oly sokszor jelent meg a hieroglif leírásokban. Az illető személy mumifikált holtteste is kiállításra került.
Szerepelnek még a fagyott kommunista korszak diktátorainak múmiáiról is beszámolók, tablók, előtte egy sor váci múmiát nézhettünk meg. Személy szerint őket már többször láttam a váci Memento Mori kiállításán, bár a jelenlévők egy ideje már világkörüli úton vannak. A "fehéreket" még mindig az egyik leglátványosabb, kegytárgyakkal bőségesen ellátott és dokumentált múmiáknak tartom. Itt kézzelfoghatóan szembesülhetünk a ténnyel, hogy a holtak is segíthetnek a jelen emberének. Az itt bemutatott háromtagú család tudományos vizsgálata a TBC kutatásokban mutatott rá tényekre.
A kiállítás végére úgy éreztem, talán többet már nem is tudnék befogadni, annyira széles körű volt a tárlat. Ám elégedett látogatóként távoztunk, bőséges tudásanyaggal és későbbre szánt tudáséhséggel ellátva.
A kiállításon kegyeleti és állagmegőrzési okokból fotózni nem lehetett. Illusztrációink a hivatalos sajtóanyagból származnak.
